Az európai adósságválság fordulópontot jelent az integrációs folyamatban
A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány, a Gazdaságkutató Intézet és a Bertelsmann Alapítvány közös rendezvényén többek között felszólalt Bajnai Gordon volt miniszterelnök, illetve Balázs Péter egykori külügyminiszter és európai biztos is, aki a kerekasztal-beszélgetést moderálta. Jens Bastian, a Bertelsmann Alapítvány márciusban bemutatott, "Egy működőképes Európai Unióért" (Making the European Union Work) című tanulmányáról elmondta, hogy az arról a munkáról szól, amely az európai kormányzás kialakítása érdekében zajlik.
Az oxfordi közgazdász szerint az európai adósságválság nyilvánvalóvá tette, hogy hiányoznak a közös eszközök a problémák megoldásához. Az elindított reformfolyamatok elképzelhetetlenek lettek volna a válság előtt - tette hozzá. Elmondta, nyilvánvalóvá vált, hogy rendkívül fontos a párbeszéd a pénzpiacokkal. E téren még mindig tanulási folyamatot láthatunk; ha rossz a kommunikáció, akkor az visszaüthet - tette hozzá. Nyilvánvalóvá váltak továbbá a pénzpiaci szabályozás hiányosságai is, az új európai pénzpiaci szabályozó rendszer, amely már megkezdte működését része az egész reformfolyamatnak - fogalmazott Bastian.
Iain Begg, a London School of Economics kutatója szerint az Európai Unióban egyetértés mutatkozik abban, hogy összehangolt és szigorúbb szabályozásra van szükség. Abban már kisebb az összhang, hogy mekkora legyen fiskális unió kiterjedése - tette hozzá. A maga részéről a lényeget abban látná, hogy a folyamat a deficit finanszírozás környékén, a "likviditási unió" szintjénél álljon meg. Ehhez vezethetne az euróövezeti kötvények közös kibocsátása, vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mintájára létrehozott európai valutaalap. Ugyanakkor kérdéses, hogy megvan-e erre a kellő politikai szándék - tette hozzá.
Begg kiemelte, hogy annak ellenére, hogy életbe lépett az új bankfelügyeleti rendszer és az államok megmentésére fenntartott intézményrendszerről is előrehaladott tárgyalások folynak, nincs csomag a bankok kisegítésére. Láthattuk, hogy Írország esetében a bankok csődje állami szinten vezetett pénzügyi gondokhoz és ez azt jelzi, hogy az új pénzpiaci felügyeleti rendszerben még vannak hiányosságok - fogalmazott a közgazdász.
Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója szerint a legnagyobb kihívás az Európai Unió tagállamai előtt jelenleg az, hogy miként lehet 60 százalékra csökkenteni a GDP-arányos államadósságot. Elmondta: ennek pár éven belül meg kell történnie, hogy megnyugodjanak a pénzpiacok. Meg kell fontolni az adósságok átstrukturálását, az adósság leírását és elinflálását - tette hozzá. Inotai úgy vélekedett: megjelent az Európai Unión belül a másodrendű tagság is.
Választóvonalat jelent a hagyományos észak-dél elkülönítésen túl a gyorsabban és lassabban fejlődő államok, illetve az új gazdaságpolitikai programokban résztvevő és saját akaratukból kimaradó államok közötti határ is. Balázs Péter a konferencia zárszavában megemlítette, hogy a mentőcsomagra szorult államok, Görögország, Írország és Portugália korábban a kohéziós források legnagyobb haszonélvezői voltak. Ez a tény érdekes kérdéseket vethet fel az Európai Unióhoz az elmúlt évtizedben csatlakozott országokban is - tette hozzá. (MTI)
