Az év végére 26 százalékra mérséklődhet a devizaadósság aránya

Kiemelte, hogy az adósság belső finanszírozása jobban halad, mint várták: a kibocsátott állampapírok 20 százaléka van a lakosság kezében, ezzel Magyarország az első Európában, a második helyen Írország áll, 8 százalékkal.
    

A következő években 2-3 milliárd euró összegben lejáró államadósság visszafizetését részben devizakötvényből tervezi az ÁKK, idén csupán egyetlen devizakötvény kibocsátás, a hongkongi renminbi-kibocsátás volt.
    

Kérdésre elmondta: a devizák forintárfolyama alapján akár még egy idei devizakötvény-kibocsátás is megfontolandó lehet, de nem tartotta valószínűnek. A vezérigazgató úgy vélte: lehetőség, de nem prioritás, hogy a kedvező piaci környezetben  devizakötvény-kibocsátást hajtson végre az ÁKK.
    

Barcza György a sajtótájékoztató elején elismerte: nem volt túl szerencsés az Egy új korszak az adósságkezelésben címmel meghirdetni a sajtótájékoztatót, mert a sajtóban és a szakmában olyan találgatások jelentek meg,  mintha alapjaiban változna az ÁKK kibocsátási tevékenysége. A sajtótájékoztató elhalasztása és címének megváltoztatása megnyugtatta a piacot, ezt a csütörtöki aukciók eredménye is igazolta.
    

Barcza György nem találta  különösnek Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter korábbi kijelentése, miszerint forradalmi változások lehetnek a kötvénykibocsátásban, és felidézte Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádiónyilatkozatát, amelyben a miniszterelnök jelezte: felkérte a nemzetgazdasági minisztert, hogy a felminősítések után tekintsék át az adósságkezelés helyzetét. Ennek a vizsgálatnak keretében az ÁKK is elmondja véleményét, tapasztalatait, de a döntés a kormány felelőssége - fűzte hozzá.
    

Az ÁKK  nem tervezi a 3 hónapos diszkont-kincstárjegy megszüntetését, az erről szóló találgatások alaptalanok, válaszolta egy kérdésre Barcza György.
    

Elmondta: nem sok országban van előírás az adósságráta mértékére, de még ezen országok között is a legerőteljesebb talán a magyar alaptörvényben rögzített cél, és máshol nincs igazán példa arra, hogy 2010 óta folyamatosan csökken az adósság mértéke.
    

Azzal a felvetett kérdéssel kapcsolatban, hogy a lakossági állampapír-finanszírozás drága, mert a magas kamathoz még komoly értékesítési jutalék is társul, a vezérigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a mostani, mintegy 5000 milliárd forint állampapír nem a lakossági piacon lenne, akkor a hozamszint nem lenne olyan alacsony.
    

Barcza György kifejtette: a lakossági piacon az állampapír-adósság teljes költsége átlagosan 2 százalék, ez a lakossági állampapírok értékesítéséért fizetett jutalékkal együtt 2,1 százalékot tesz ki. Az ötéves forint hozamszintek tekintetében ma a magyar államadósság finanszírozása olcsóbb, mint a lengyel vagy a román államadósságé - emlékeztetett az ÁKK vezérigazgatója.
    

A referenciahozamok csökkenése a felminősítés hatására éves szinten 1 milliárd forinttal olcsóbb finanszírozást tesz lehetővé a forintpiacon az átárazódásig, és ez még hosszú hónapokig segíti Magyarországot.
    

Az ÁKK vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az államadósság GDP-hez mért szintje az év végére 73-74 százalék körüli szintre csökkenhet, ebben segít a forint árfolyama és a költségvetés kedvező helyzete, illetve az EU-pénzek hatása is pozitív lehet.
    

Barcza György egy kérdésre válaszolva rámutatott: az ország felminősítésének hatására jobban értékelik Magyarországot a külföldi befektetők, mint azt itthon gondolnánk, a múlt heti IMF-Világbank közgyűlésen szerzett tapasztalatai is ezt igazolták szavai szerint.