Az idén tovább nő a külkereskedelmi aktívum - elemzők
A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétett adatai szerint tavaly január-decemberben a kivitel euróban 11,7, a behozatal 10,5 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg 1.949 milliárd forint (6,957 milliárd euró) aktívumot mutatott, az egyenleg 433 milliárd forinttal (1,442 milliárd euróval) javult az előző évihez viszonyítva.
Decemberben a kivitel 0,9 százalékkal csökkent, a behozatal 0,1 százalékkal nőtt euróban az egy évvel korábbihoz képest. A december havi export és import devizában és forintban elszámolt adatait befolyásolta, hogy a forint az euróhoz mérve 9,7, a dollárhoz képest 10,1 százalékkal leértékelődött egy év alatt.
Suppan Gergely a TakarékBank elemzője elmondta, tavaly decemberben a várakozásoknál alacsonyabb, 352 millió euró külkereskedelmi többlet keletkezett, szemben az egy évvel korábbi 413,6 millió euróval. Az egész éves többlet 6,96 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbi 5,52 milliárd euróról. Az elemző kifejtette, az export visszaesése tükrözi a külső kereslet tavaly év végi markáns lassulását, az import némileg gyorsabb növekedése pedig részben a cserearányromlás, részben a stabilizálódó belső kereslet hatása lehet.
Úgy vélte, bár a külső konjunktúramutatók kisebb élénkülést jeleznek a következő időszakra, az új autóipari kapacitások üzembe helyezése újra gyorsíthatja a kivitelt. Mindezek hatására a külkereskedelmi többlet az idén megközelítheti a 7,8 milliárd eurót. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szintén a vártnál rosszabbnak ítélte a előzetes decemberi adatokat. Úgy vélte, az export visszaesése mögött szezonális hatások állnak. A csökkenést előrevetítették az decemberi ipari termelés adatok is, amelyek havi szinten 7 százalékos csökkenést mutattak.
Árokszállási Zoltán kifejtette, az Erste Bankban ők is a külkereskedelmi mérleg javulására számítanak az idén, a többlet meghaladhatja a 8 milliárd eurót is. Ennek hátterében azonban nem az export felfutása áll majd, hanem a várható komolyabb költségvetési kiigazítás miatt bekövetkező belső kereslet, illetve a beruházások csökkenése, ami mérsékli az importot. (MTI)
