Az új adózás felkavarhatja az albérlet piacot

A javaslat fehérítheti az albérletpiacot, valamint drágulást is hozhat, mindezt úgy, hogy a bérlők által fizetett összeg nem feltétlenül növekszik. A lakást bérbeadó magánszemélyek is választhatnák az átalányadózást, azonban ennek mértéke egyelőre nem ismert.

A bérelt lakások piacán is változásokat eredményezhetnek a parlamenthez kedden benyújtott törvénymódosító javaslatok - értékelte friss elemzésében a tervezett változtatásokat az ingatlan.com. Balogh László, az ingatlanhirdetési portál vezető gazdasági szakértője szerint nagyon fontos, hogy az adócsomagban szereplő intézkedések még nem hatályosak, azaz nincsenek kőbe vésve, ezért korai lenne pontos előrejelzést adni a lépések lakóingatlan- és albérlet-piacra gyakorolt hatására.

“Az azonban már látható, hogy a lépések a gazdaság, ezen belül a bérelt lakások piacának fehérítését, emellett a távolabbi településen lévő munkahely-választást is ösztönözhetik” - mondta Balogh László. A tervekben ugyanis többek között szerepel, hogy a munkáltató adómentesen nyújthat lakhatási támogatást munkavállalójának, amennyiben a hetente legalább 36 órát dolgozó alkalmazottja állandó lakhelye minimum 60 kilométerre van munkahelyétől, vagy az oda- és visszautazás ideje meghaladja a három órát. 

Kapcsolódó kalkulátor: Albérlet kiadása után fizetendő adó 

Adómentes juttatás és átalányadó?

Az intézkedések a munkáltatók számára kedvezőek, mert társasági adókedvezményt is kaphatnak, amennyiben támogatják a mobilizációt, vagyis az adott munkahelytől távol élő munkavállalóik lakhatását. A lakhatási támogatás mértékét a minimálbérhez köti a tervezet, mégpedig úgy, hogy a foglalkoztatás első két évében a minimálbér 40 százalékát fizetheti adómentesen a munkáltató, a következő két évben az igazolt bérleti díj negyedét, majd az ötödik évben 15 százalékot adhat, ez pedig havi szinten több tízezer forintos támogatást jelenthet a munkavállaló számára.

A munkáltatókat adómentességgel és további adókedvezménnyel arra is ösztönözhetik a tervezett módosítások, hogy dolgozóiknak lakást béreljenek. A tulajdonosi oldalt érintheti az a tervezett változtatás, amely szerint az átalányadózásról szóló szabályok a lakást bérbe adó magánszemélyekre is vonatkozhatnak a jövőben^[1]. “Több kérdéses pont nem tisztázott még a törvényjavaslatban: egyrészt lehet úgyis értelmezni a tervezetet, hogy a lakhatási támogatásra csak az újonnan felvett munkavállalók lesznek jogosultak. Másrészt nem teljesen világos, ha valaki magánszemélyként az átalányadózást választja a lakásbérbeadás során, akkor mennyi adót kell fizetnie” – mondta Balogh László. Az ingatlan.com szakértője szerint a kínálat alapján a magyarországi albérletpiac mérete - óvatos becsléssel is - 100 milliárdos nagyságrendű lehet évente, de a feketén kiadott lakások miatt pontos számot nehéz mondani. Mindenesetre, ha a tervezett változások fokozzák majd a mobilizációt, akkor rövid és hosszabb távon egyaránt hatással lesz az albérletpiacra, elsősorban a városokban eredményezhet élénkülést.

Lehetséges nyertesek és vesztesek

Bár Balogh László hangsúlyozta, hogy a szerdán nyilvánosságra került tervezet még változhat, az valószínűsíthető, hogy az intézkedések kedveznek a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt, előbbiek ugyanis kedvezményesen nyújthatnak támogatást a dolgozóknak, akik pedig kevesebből is megúszhatják a lakásbérlést. A lakást kiadók számára a várható új szabályozás azért jöhet jól, mert a bérleti díjak akár növekedhetnek, amellett, hogy a bérlőknek ez kevesebb pénzébe kerül. Az ingatlan.com szerint nem kedveznek az új szabályok azoknak, akik nem a havi fizetésükből fedezik lakásbérleti díjat. Azokat a munkavállalókat is hátrányosan érintheti a javaslat, akiknek állandó lakhelyük és munkahelyük ugyanazon településen belül van, vagy munkáltatójuk annak ellenére nem ad nekik támogatást, hogy jogosultak lennének rá.

Ha a bérelt lakások piacát érintő tervezett lépések a jelenlegi formájukban lépnek életbe, akkor várhatóan az albérletpiacon – különösen az iparilag fejlett és a munkaerő-hiánnyal küzdő régiókban és városokban, például Budapesten, Győrben, Székesfehérváron, Kecskeméten – tovább emelkedhetnek a bérleti díjak, a lakásukat bérbe adók ugyanis feljebb vihetik az árakat amellett, hogy a bérlők számára nem feltétlenül emelkedne a havi díj összege.

^[1] http://www.parlament.hu/irom40/10537/10537.pdf 191.§ 31. pont