Az utolsó néhány milliárd euróról folynak a tárgyalások Brüsszelben
A nemzetközi hitelezők által alkotott trojka, az euróövezeti tagállamok, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) szakértői és döntéshozói hétfőn tárgyalnak Brüsszelben az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurócsoport ülésén. Források szerint a delegáció előtt a legnagyobb kérdés, hogy miként lehet elérni az IMF által - Görögország esetében - az adósság fenntarthatóság mércéjének tartott, 2020. évi 120 százalékos GDP-arányos adósságszintet.
Ez egyfajta feltételét képezi a 130 milliárd eurós második mentőcsomagnak. Az IMF egy korábbi elemzésében azonban arra világított rá, hogy a jelenleg tervezett intézkedésekkel csupán 129 százalékra csökkenne az évtized végére a görög államadósság. Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter februárban arról tájékoztatott: 15 milliárdos hiány keletkezett a mentőcsomag kereteiről szóló októberi megállapodáshoz képest. Így vagy a nemzetközi támogatás fokozására, vagy komolyabb adósságleírására van szükség.
Egy a pénzügyminiszteri találkozón jelen lévő forrás úgy fogalmazott: "a számokról még mindig zajlik a vita, de egyre nagyobb a nyomás az EKB-n, illetve a központi bankokon, hogy járuljanak hozzá a rés csökkentéséhez, vagy akár teljes eltüntetéséhez". Hozzátette: "sem az IMF, sem az euróövezeti kormányok nem akarnak több pénzt adni". A tárgyaláson mindazonáltal több lehetséges megoldás is elhangzott. Számos euróövezeti ország hajlandónak tűnik elfogadni, hogy a görög adósság csupán 123-125 százalékra mérséklődik.
Az IMF mindazonáltal hajthatatlannak tűnik, és a 120 százalékos szinthez köti a részvételt a második programban. Másik megoldás a kamatszintek mérséklése: az Eurócsoportban elvi döntés született arról, hogy csökkentik az első mentőcsomag hitelkamatait. További gyógyírt jelenthet, ha a magánhitelezők szintén lemondanak a kamatkifizetés egy réséről, és inkább tőkésített kamat formájában kapják meg. Utóbbi azonban némi ellenállásba ütközött, mivel a döntéshozók attól tartanak, hogy veszélyeztetné az óvatosan összerakott, már meglévő megállapodást a magánhitelezőkkel.
Az IMF két másik, az Európai Központi Bankok Rendszerének részvételével megvalósított megoldást is javasolt. Az egyik szerint az euróövezeti központi bankok bevonnák a tulajdonukban lévő befektetési célú, mintegy 12 milliárd eurónyi görög állampapírt az adósságleírásba. A másik szerint az EKB mondana le a kötvényvásárlási programjának keretében vásárolt görög állampapírok utáni árfolyamnyereségéről. A tárgyalást jól ismerő forrás szerint az előbbi megoldás nagyobb támogatottságot élvez, mivel az EKB továbbra is elkötelezett a költségvetési és monetáris politikák szétválasztása mellett.
A frankfurti székhelyű bank amellett érvel ugyanis, hogy az általa birtokolt 40-50 milliárd eurónyi állampapírt a monetáris politika átviteli mechanizmusának hatásfokát javítani hivatott (SMP) programjának keretében vásárolta. Az első változat, a központi banki befektetések leírása azonban a görög kormány és az egyes intézmények közötti tárgyalások eredményeként zajlana, azt követően, hogy a magánbefektetői adósságleírás megtörtént volna.
A forrás szerint az euróövezeti pénzügyminiszterek elkötelezettek a csomag hétfői lezárása mellett. Sikertelen tárgyalások esetén ugyanis a magánbefektetői adósságleírás nem zajlana le március 20-ig, amikor is 14,5 milliárd eurónyi államkötvény jár le. Az IMF szakértői elmondták hétfőn: a szervezet arra számít, hogy a görög gazdaság az idén 4,3 százalékkal esik vissza, 2013-ban stagnál, majd 2014-15-ben rendre 2,3 százalékos és 2,9 százalékos növekedést ér el. (MTI)
