Bizalom, tudatosság és veszélyérzet az interneten

A digitális eszközök és szolgáltatások elterjedtsége mellett az ITKI munkatársai azt is vizsgálták, hogy a lakosság miként ítéli meg az információs társadalom fejlődésének jelenségeit. A reprezentatív mintán végzett kérdőíves kutatás eredménye szerint a megkérdezettek 60,5%-a gondolja úgy, hogy az online kommunikációs lehetőségek rontják a személyes kapcsolatok minőségét, miközben 63% szerint kitűnő lehetőséget nyújt a közösségi média a családtagokkal, barátokkal való kapcsolattartásra.
Az ITKI kutatásából arra is lehet következtetni, hogy az emberek látják a digitális világ kockázatait, mégsem védekeznek ellene. A megkérdezettek mindössze 28%-a képzi magát annak érdekében, hogy védve legyen az online világ kihívásaival szemben. A teljes lakosság 71%-a, illetve a 14 év alatti gyereket nevelők 61%-a semmilyen szűrőszoftvert nem használ annak érdekében, hogy védekezzen az interneten elérhető káros tartalmakkal szemben. Az eredményekből azt is megállapítható, hogy a magyarokat érdeklik a sajátjukkal ellentétes vélemények, de ezeket csak nagyon kevesen keresik meg maguktól a világhálón.
A megkérdezettek több mint fele azt szereti, ha a hírekhez közvetlenül, vagyis értékelés, elemzés nélkül jut hozzá, ezzel szemben 40% azoknak az aránya, akik ezekkel együtt szeretik fogyasztani a híreket. A magyar lakosság többsége nem tart attól, hogy az online világ egyes szereplői manipulálják őt, mégsem mondható, hogy nagyon bíznának a különféle információforrások hitelességében. Leginkább barátainkat, ismerőseinket tekintik megbízható információforrásnak, a közösségi médián keresztül érkező információk hitelességében kevesen bíznak.
A kutatás kitér egyebek mellett az információs társadalomhoz, a digitális világhoz való általános viszonyuláshoz is, melynek eredményei azt mutatják, hogy nincsenek jelentős különbségek az egyes korcsoportok között. A felmérésben részt vett legfiatalabb és legidősebb korosztály is hasonló arányban véli úgy, hogy az online kommunikációs lehetőségek rontják a személyes kapcsolatok minőségét.
„Nagyon érdekes ugyanakkor látni azt is, hol figyelhetők meg korosztályos különbségek. A fiatalabbak egyértelműen elfogadóbbak a társadalmi párbeszéd új jelenségeivel kapcsolatban. Az internetet ők sokkal határozottabban tartják előnyösnek, amiért mindenkinek megszólalási lehetőséget nyújt, és jóval kevésbé gondolják kockázatos, veszélyes álláspontokat terjesztő felületnek” - fogalmazott Török Bernát, az ITKI vezetője.