Bíznunk kell a saját bankrendszerünkben!
A megtakarítások, a megtakarított pénz a lakosság szempontjából egyrészt az előre nem látható eseményekre jelenthet egyfajta biztonságot, illetve az öregségre való előtakarékosságnak is egyre nagyobb szerepe van. A második vonatkozás az, hogy a bankoknak kell a betét, hiszen egyik alaptevékenységük a forrásgyűjtés, amely a hitelezés egyik alapja. A harmadik pedig, hogy a gazdaság egészének is kell megtakarítás, mert részben ebből finanszírozzuk a gazdaság fejlesztését. Nyilván mindegyik aspektus más szempontból fontos – mondja Dr. Meyer Dietmar.
Hogy Magyarországon az emberek mennyire takarékosak, nagyon nehéz kategorizálni, ez ugyanis országonként, időszakonként, és a mindenkori gazdasági helyzettől függően rengeteget változik. „A Takarékossági Világnap ugyanakkor véleményem szerint valahogy arra szeretne rávilágítani, hogy mindenért, ami történik, alapvetően mi vagyunk felelősek” – mondja a közgazdász. A Takarékossági Világnapot 1924 októberében, a takarékpénztárak első nemzetközi kongresszusának zárónapján, hívták életre. A cél az volt, hogy tudatosítsák a takarékosság fontosságát, mind az egyes ember, mind a nemzetgazdaság egésze számára. Ugyanis, ha nem takarítunk meg, akkor nem fogunk tudni vásárolni, ha pedig nem kínáljuk fel a bankoknak a megtakarított pénzt, ők is sokkal nehezebben fognak tudni segíteni hitelezéssel például, ha mi hozzájuk fordulunk segítségért – teszi hozzá a szakember. Ilyen szempontból a megtakarításnak különösen fontos szerepe van. Tudatosodni kell az emberekben is, hogy megtakarítások nélkül nem megy a gazdasági gépezet, és nem megy a saját háztartásunk gépezete sem.
A Takarékossági Világnapot számos országban tartják meg, viszont nem mindig pont október 31-én, hanem az ezt megelőző munkanapon. Így a pénzintézetek ügyfeleik rendelkezésére állnak, akik a jeles napot kihasználva sok helyen kisebb-nagyobb összegeket fizetnek be és így megtakarításaikat tovább növelik; a pénzintézetek pedig apróbb ajándékokkal kedveskednek ügyfeleiknek. Azonban az e-banking korszakában ezek a közvetlen emberi kapcsolatok is lazultak, mint ahogyan a Takarékossági Világnap is veszített valamelyest jelentőségéből.
Ami a jelenleg megváltozott gazdasági körülményeket illeti, vannak változások az emberek mentalitásban is, ami például a megtakarítási szokásokat illeti, de a döntő változás úgy gondolom nem most következett be, és a jelenlegi problémák nem csak a közelmúltban megváltozott piaci körülményekre vezethetők vissza – állítja a szakember. Jelenleg az látszik, hogy csökken a fogyasztás, és racionálisabban próbálnak megélni az emberek. Illetve látszik az is, hogy több tartalékot képeznek, ami mindenképpen fontos.
A megtakarítások szerkezeti változása ugyanakkor nem az elmúlt egy évben következett be, hanem korábban. A készpénzben történt megtakarítások csökkentek, mint ahogyan csökkentek a betétes megtakarítások is az elmúlt években, miközben a tulajdonrészesedést jelentő befektetések aránya megnőtt a 90-es évek óta. A pénzügyi kultúra tekintetében még vannak lemaradások, mind a bankok, mind a lakosság oldalán; így e területen van még teendő bőven. Azonban úgy gondolom, ez is inkább a még nagyon is hiányos, éppen kialakulóban lévő piacgazdasági kultúra jelenlegi állapotát fejezi ki. Még nem alakult ki a kellő bizalom bankok és ügyfelek között, pedig meg kell tanulni együttműködni egymással – magyarázza Dr. Meyer Dietmar. Ez a jelenlegi helyzetben különösen időszerű, hiszen világszerte megrendült a bankrendszer iráni bizalom. „Újra meg kell magyarázniuk a lakosságnak, hogy érdemes rájuk bízni a pénzt.” Bizonyítaniuk kell hozzáértésüket és azt, hogy valóban szolgálják az ügyfelet – jó tanácsokkal, megfelelő hozamokkal, stb. Ezzel kapcsolatban mindig eszembe jut Margaret Thatcher egyik kijelentése, miszerint az a nemzet, amelyik nem bízik a saját pénzében, az el van veszve. Ezt ki lehet egészíteni úgy, hogy akik nem bíznak a saját bankrendszerükben, azok szintén el vannak veszve.
Melyek azok a megtakarítási termékek, amelyek Ön szerint ideálisak – kérdeztük a közgazdász szakembert, aki szerint az ilyen termékek kifejlesztése most a bankok egyik legfontosabb feladata. Persze, hogy melyik terméket választja valaki, az nagyon szubjektív. Ez függ attól, hogy mekkora a befektetésre váró összeg, és mekkora a lekötés időtartama. Ha például egy nagyobb összegről beszélünk, amiről hosszabb ideig le tudunk mondani, akkor jók lehetnek az olyan befektetések, amelyek a gazdaság fellendülését is alátámasztják – ad tanácsot Dr. Meyer Dietmar. Ilyenek az olyan részvénybefektetések például, amelyek technológiai, vagy innovációs vonalon mozognak. Rövidebb táv esetén pedig a klasszikus rövid távú befektetések, azaz a lekötött betétek is jó megoldást jelenthetnek.
Mekkora szerepe lehet a bankoknak az ügyfelek edukálásában, a pénzügyi kultúra fejlesztésében?
„Lehet nagyon nagy szerepe, mint ahogy egy taxis is nagyon komoly szerepet játszhat a közlekedési kultúra fejlesztésében. Ezzel azt szeretném illusztrálni, hogy aki folyamatosan ott van a piacon, aki ebből a piacból él, az nyilván érdekelt abban, hogy a rendszer a jövőben is működjön. Példamutatással, a többi szereplő viselkedésének az alakításával a jó taxis szinte észrevétlenül tanára, nevelője a többi autósnak. Így van ez a pénzügyi szektorban is. A pénzügyi világban a bankok viselkedése nagyon fontos, nagyon sokat tudnak tenni a pénzügyi kultúra fejlesztéséért, például ha nap mind nap megmutatják, hogyan kell helyesen bánni a pénzzel” – mondja a közgazdász.
A sikeres edukációhoz ad konkrét segítséget például az OTP Bank által nemrégiben útjára indított eszpenz.net microsite, ahol a mindennapi élethez szükséges praktikus tanácsokkal, naponta frissülő takarékossági tippekkel várják az érdeklődőket, valamint az a 31 állomásos országos programsorozat, melynek keretében hasznos tanácsokkal, nyereményjátékokkal hívta fel az intézmény a figyelmet a takarékosság fontosságára.
