Brit választások - Elemezők a közvélemény-kutatásokról
Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője emlékeztetett, Nagy-Britanniában nem először fordult elő, hogy a helyi közvélemény-kutatók "csúfosan felsültek", hasonlóra volt példa ugyanis 1992-ben, amikor szintén a konzervatívok arattak győzelmet azt követően, hogy a kutatások alapján rosszabb eredményre számítottak. Hangsúlyozta: a rendszeres közvélemény-kutatást végző tizenegy brit cég hibájának pontos okát későbbi részletes kutatások tisztázhatják, egyelőre leginkább az valószínűsíthető, hogy a konzervatív szavazók rejtőzködtek a kampányban, vagyis nem mondták el valós pártpreferenciájukat a kérdezőknek. Ez akár a média torzító hatására is visszavezethető, vagyis például arra, hogy a konzervatív voksolók nem érezték elég magabiztosnak magukat - húzta alá Lánczi Tamás.
A Századvég vezető elemzője szerint hasonló esetre Magyarországon korábban nem volt példa, itt ugyanis rendre jól vizsgáznak a közvélemény-kutató cégek. Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője az MTI megkeresésére azt mondta, hogy a kutatások és az eredmény közötti eltérés ugyan látványos, de a kutatások módszertana szempontjából mégsem drasztikus. A közvélemény-kutatások mindig csak egy pillanatképet mutatnak a pártok közti erőviszonyokról, a mozgósításnak viszont döntő szerepe van a tényleges választási eredménynél - fejtette ki az elemző, aki kiemelte, a kormányzó konzervatívok ezúttal jobban teljesítettek a mozgósításban.
Kiemelte, a brit kampányban hagyományosan folyamatos a mozgósítás, még a szavazás napján is, így mindig van bizonytalansági tényező a választás előtt készült kutatásokban. A közvélemény-kutatásokra épülő mandátumbecslések pontosságának esélyét rontja, hogy a brit választási rendszerben nincs lista, a választók csak egyéni körzetekben szavazhatnak, így pedig egy országos kutatás alapján nehéz megbecsülni a várható eredményt, az országos párttámogatottsági arányok néhány százalékos kilengése és a pártok mozgósítási taktikája ugyanis érdemben befolyásolhatja, hogy a mandátum-előrejelzések mennyire igazolódnak be. Fodor Csaba szerint tehát az elemzői prognózisok jogosan indultak ki abból, hogy a toryk csak az utóbbi szűk egy esztendőben kezdték megközelíteni, majd beérni a Munkáspárt támogatottságát.
Így valójában végig a levegőben volt egy esetleges fej-fej melletti eredmény, de a toryk újrázásának lehetősége is - fejtette ki a Nézőpont vezetője, aki felidézte, hogy a 2002-es magyar parlamenti választás alkalmával "sokan mutogattak a közvélemény-kutató szakmára", mondván, nem jól jelezték előre a várható eredményt. A Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint azonban a szakma nagyot fejlődött azóta, a kutatóintézetek pedig ma már összességében jól, hibahatáron belüli eltérésekkel becsülik meg a párttámogatottsági arányokat. Az elemző emellett kitért arra is, hogy a bulvársajtónak lehetett még komolyabb szerepe abban, hogy a korábban prognosztizálttól eltérő eredmény született, a toryk látványosan jól használták a kampányban a bulvármédiát. (MTI)
