Brüsszel közzétette, mire mondtak nemet a görögök
A javaslatot a szombati Eurócsoportnak kellett volna megtárgyalnia. A bizottság közleménye szerint a reformintézkedések mellett a pénzügyminiszterek egy átfogó csomagról dönthettek volna, amely Görögország jövőbeni finanszírozási szükségleteit és adósságának fenntarthatóságát is magába foglalta volna. Ezzel a bizottság gyakorlatilag azt mondja, Görögország azzal, hogy felállt a tárgyalóasztaltól, megfosztotta magát attól a lehetőségtől, hogy a pénzügyminiszterek az adósságteher könnyítéséről vagy további anyagi támogatásról dönthessenek.
A görögök egyoldalúan döntöttek úgy, hogy megszakítják a tárgyalásokat - hangsúlyozza a közlemény. A javaslat értelmében a görög költségvetésnek idén 1, jövőre 2, majd 3, végül 2018-ban 3,5 százalékos elsődleges többletet kellene produkálnia, amely az adósságfizetés nélkül értendő. A forgalmi adóztatás terén Athénnak évente a GDP 1 százalékának megfelelő bevételnövekedést kellene elérnie, több terméket és szolgáltatást átsorolnának a 23 százalékos áfakulcs hatálya alá, a kedvezményes 13 százalékos kulcs az alapvető élelmiszerekre, az energiára, a szállodákra és a vízre, a legalacsonyabb, 6 százalékos áfakulcs pedig a gyógyszereket könyveket, színházakat terhelné.
Meg kellene szüntetni sok kedvezményt, a többi között a görög szigetvilágban érvényes áfakönnyítést is. Ezen túlmenően a jövedelemadó megfizetése alóli kibújás lehetőségének szűkítését is elvárják a hitelezők. Athénnak el kellene törölnie a gazdáknak a dízelolaj jövedéki adójában nyújtott kedvezményeket, valamint meg kellene feleznie a fűtőolaj támogatásra fordított költségvetési kiadásokat. Emellett a tervezett ingatlanadó-bevételek garantálása is szerepel a feltételek között. A hitelezők ezen kívül a jövedelemadóztatás korábban megígért, de még végre nem hajtott reformját várják, s új törvényeket az adócsalás és adóelkerülés szankcionálására.
Az intézkedések értelmében a teherhajókra kivetett adókat is meg kellene emelni, a kedvezményeket pedig ezen a téren fokozatosan ki kellene vezetni a rendszerből. Mindemellett Athénnak viszonylag magas védelmi kiadásait is 400 millió euróval kellene megkurtítania, csökkentve a hadsereg létszámát és beszerzéseit. A társasági adó kulcsát a jelenlegi 26-ról 28 százalékra kellene emelni, és a hitelezők a televíziós reklámok megadóztatását is javasolják, s további frekvenciák meghirdetését is kívánatosnak tartanák, ahogyan a 4G és 5G távközlési frekvenciák megpályáztatásának elindítását is.
A javaslat szerint már most is érvényben van jachtadó a 10 méteresnél nagyobb szabadidőhajókra. Ennek kulcsát 10-ről 13 százalékra kellene emelni, a beszedés hatékonyságát pedig javítani kell. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban a javaslat megjegyzi, hogy fenntarthatatlan és alapvető reformra szorul. Idén a GDP 0,25-0,5, jövőre pedig 1 százalékát kellene lefaragni a kiadásokból. Olyan intézkedéseket javasolnak a hitelezők, amelyek erőteljesen elrettentenek a korai nyugdíjba vonulástól, 2022-re pedig 67 évre emelnék az általános nyugdíjkorhatárt, vagy 62-re annak, aki 40 évig dolgozott.
Ez alól csak a fogyatékkal élő gyermeket nevelők és a veszélyes szakmákban dolgozók jelenthetnének kivételt. Jobban büntetné a javaslat, ha valaki korábban megy nyugdíjba a lehetségesnél, emellett a kiegészítő nyugdíjpénztárak csak magánbefizetésekből működhetnének. A javaslat értelmében az államilag garantáltan fizetendő minimális nyugdíjakat 2021-ig a jelenlegi nominális értéken kellene befagyasztani. A dokumentum emellett 4-ről 6 százalékra emelné és a kiegészítő, magánnyugdíjra is kiterjesztené a nyugdíjasok egészségügy hozzájárulását.
A közszférában a javaslat a bértábla fiskális szempontból semleges, vagyis nem elvonó jellegű reformját sürgeti, gyakorlatilag kisebb bérkülönbségeket és a képzettségek és felelősségi szintek jobb érvényesülését szorgalmazza, valamint a juttatások terén az EU-ban bevált legjobb gyakorlatok átvételét tartja kívánatosnak. A hitelezők az adóhatóságot is átalakítanák, növelnék a behajtások hatékonyságát, és "ésszerű életkörülmények" biztosítása mellett azon is változtatnának, hogy kitől mit nem vehet el az adóhatóság. A javaslat az adóbeszedés modernizációját, az elektronikus regisztráció és beszedési rendszer létrehozását is tartalmazza.
A dokumentum külön kitér arra, hogy fel kell lépni az üzemanyag-csempészek ellen. A munkaerőpiacon a hitelezők mindössze egy konzultáció elindítását várják el az érdekképviseleti rendszer átalakítására, amely a tömeges leépítések, a szakszervezeti intézkedések és a kollektív szerződések szabályozását érintené, figyelembe véve más tagállamok bevált szabályozásait.
Ezen a téren a csomag más intézkedést nem vár, pusztán a be nem jelentett munka visszaszorítását, "a törvényesen működő vállalatok versenyképessége, a munkavállalók, valamint az adó- és társadalombiztosítási bevételek megóvása érdekében". Ezeken kívül a hitelezők zárt szakmák megnyitását, gázpiaci reformot és az elektromos hálózatot üzemeltető Admie magánosítását sürgetik. Emellett több jelentős kikötő privatizációjának felgyorsítását és regionális repterek magánosításának nyélbe ütését sürgeti a a dokumentumban. (MTI)
