Családi házak – a népszerűségnek ára van

A budapesti belvárosi és a nagyvárosi ingatlanpiac fokozatos drágulásával már a koronavírus megjelenése előtt is egyre több ingatlankereső fordult az agglomeráció és a környező kisebb települések irányába, hiszen itt kedvezőbb áron lehetett jobb adottságú ingatlanokhoz jutni. Ezt a folyamatot tovább erősítette a járvány kirobbanása és a home office elterjedése, hiszen egy önálló, saját kerttel rendelkező ingatlan számos előnnyel rendelkezik egy lakáshoz képest.

Zöld környezet és csend

„Az ingatlanválasztást számos racionális és emocionális szempont befolyásolhatja. Az adott élethelyzet, például a család bővülése mellett a csend, jobb levegő, a közvetlen szomszédok hiánya, a nagyobb lakótér és az önellátás lehetősége is a családi házak irányába billenti a mérleg nyelvét. Az egyik legfontosabb választási szempont ugyanakkor még mindig az ingatlan ára, az önálló, saját kerttel rendelkező ingatlanok ebből a szempontból is sok esetben előnyösebb választásnak bizonyulhatnak egy belvárosi lakásnál” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Az EUROSTAT 2019-es kimutatása alapján Magyarország ingatlanállományának körülbelül 70 százaléka ház, a területi eloszlás alapján ez az ingatlantípus a nagyvárosok esetében 40 százalék, kisebb városok és falvak esetében pedig 78 és 98 százalék. Így elmondható, hogy minél távolabb keresünk családi házat a nagyvárosoktól, annál nagyobb lesz a választék.

Hogyan jutsz egyszer Te is saját lakáshoz? ITT megtudhatod!

Mennyibe kerül egy családi ház?

A KSH adatai alapján 2019-ben országos szinten körülbelül 157 ezer lakóingatlant értékesítettek magánszemélyek, az önálló házak és társasházi lakások forgalma ezen belül kiegyenlített volt, körülbelül 50-50 százalékban oszlott meg. Budapesten realizálódott a teljes forgalom egyötöde, de a főváros esetében az önálló házak aránya 10 százalék alatti volt, így valószínűleg minden szempontból azoknak lesz a legnehezebb dolguk, akik itt szeretnének családi házat vásárolni.

Ár szempontjából vizsgálva, 2020. első három negyedévében egy budapesti családi ház átlagosan 51 millió forintért, megyeszékhelyi lokációval 26,2, városokban 14,7, míg községekben 9,2 millió forintért cserélt tulajdonost.

A KSH egyedi kérésre összeállított 2019-es települési szintű adatbázisát és a jogállásonként külön megállapított, 2020 első három negyedévi indexét alapul véve a fővárosban egyértelműen a Duna nyugati oldala a drágább, a XII. kerületben az eladott családi házak átlagára 177,7 millió forint, de még a legolcsóbb, XXII. kerületben is 57,6 millió forint. A pesti oldalon, a külső kerületekben már a vidéki nagyvárosi szintekhez hasonló árakkal is lehet találkozni, a XX. kerületben például 31,8 millió, a XXIII. kerületben 29 millió forint körüli a házak átlagos eladási ára.

A nyugati régió nagyvárosai közül Veszprémben 38,9 millió, Székesfehérváron 36 millió, míg Pécsett 23,3 millió forint a családi házak átlagára. A keleti országrészben a legdrágább Debrecen (34,9 millió), de Békéscsabán 20 millió alatti, Szolnokon és Miskolcon kicsivel ezt meghaladó, míg Salgótarjánban 11 millió forint a családi házak átlagos eladási ára.

Az, hogy egy családi ház mennyibe kerül, természetesen számos szemponttól függ, így az átlagos árak mellett az OTP Ingatlanpont adatbázisa alapján megvizsgáltuk azt, hogy minimum mennyi pénz lenne szükséges akkor, ha most vásárolnánk egy 120 m2 alapterületű (4 fős család számára kényelmes) családi házat. Jász-Nagykun-Szolnok megyében már 3,8 millió forintért találni felújítandó 2+1 szobás ingatlant, de a kisebb településeken is jellemzően 5-15 millió forint között bőségesebb a felhozatal. A nagyobb városok és megyeszékhelyek kínálatában a legolcsóbb családi ház egy zalaegerszegi ingatlan, 17,8 millió forintért. Nyíregyházán 30,8 millió forint egy 3 szobás családi ház és 35 millió forintért már a Balaton partján, Siófokon is találunk 3+1 szobás házat. A fővárosban a keresési feltételeinknek megfelelő legolcsóbb kertes ház egy XXII. kerületi ingatlan 47 millió forintos áron.

Tetőterek és felújítások

„A saját célú építkezések az elmúlt években visszaszorultak, azonban  érdemes megfontolni, hogy a nem értékesítési céllal újonnan épített családi házak esetében az 5 millió forintig visszaigényelhető áfa már nem csak a preferált kistelepüléseken (falusi csok) vehető igénybe. A gyermeket nevelőknek szóló felújítási támogatás maximális 3 millió forintos összegével (pláne kiegészítve az ehhez kapcsolódó akár 6 millió forintos támogatott hitellel) egy családi ház esetében is jelentős korszerűsítések valósíthatóak meg.

Kifejezetten a családi házak bővítését, több generációssá tételét szolgálja emellett a tetőtér beépítési támogatás csok-ra jogosultak részére, amivel új, külön bejáratú lakást lehet létrehozni a ház eddig kihasználatlan részében” – tette hozzá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Az Otthonteremtési támogatások lakóingatlan típustól függetlenül elérhetőek, azonban fontos előre tisztázni az igénylés feltételeit, például azt, hogy a kiszemelt családi ház alapterülete megfelel-e a kedvezményes hitel és vissza nem térítendő támogatás feltételeinek.