Csalódott a JP Morgan a magyar kormány költségvetési tervében

A ház londoni befektetési és elemző részlege közölte, hogy az általa vezetett globális feltörekvő piaci kötvényindex (EMBIG) modellportfolióján belül most piaci súlyozásra ajánlja a magyar küladósságot az eddigi, szeptember vége óta érvényben volt, kismértékben túlsúlyozott pozíció helyett.

A JP Morgan elemzése szerint Magyarország alapvető költségvetési helyzete nem javult, annak ellenére sem, hogy a kormány elkötelezte magát a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alatti jövő évi államháztartási hiány mellett. A bejelentett intézkedések csökkentik ugyan a rövid távú finanszírozási igényt, ám szerkezeti jellegű kiigazítás hiányában növelik a hosszabb távú fenntarthatósági aggályokat - fogalmaznak a bankcsoport londoni elemzői.

A ház az általa látott problémák közül kiemeli, hogy a kormány a személyi jövedelemadó végleges csökkentésének hatásait olyan átmeneti adóintézkedésekkel tervezi részben ellentételezni, amelyek 2012-ben lejárnak, és ez a cég szerint veszélyezteti a 2013-tól kezdődő időszak kilátásait. Ugyanerre a problémára más nagy londoni befektetési bankcsoportok felzárkózó piaci szakértői is felhívták már a figyelmet.

A Morgan Stanley londoni befektetési elemzői a költségvetési tervezetről összeállított átfogó értékelésükben közölték: számításaik szerint amint a válságadók kifutnak, súlyos, évente hozzávetőleg 700 milliárd forintnyi - az éves GDP 2,5 százalékának megfelelő - bevételkiesés várható. Ez a "strukturális rés" a cég szerint teljes egészében 2013-tól jelenik meg. A Standard and Poor's hitelminősítő a héten megerősítette Magyarországra érvényes, közepes befektetői, "BBB mínusz" szintű, negatív kilátású devizaadós-osztályzatát.

Ehhez fűzött londoni elemzésében mindazonáltal annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar kormány által a hiánycélok teljesítése és az egységes személyi jövedelemadó költségeinek kompenzálása végett egyes üzleti szektorokra kirótt, "jórészt ad hoc, átmeneti" adóterhek "nem sokat segítenek" a strukturális jellegű hiány kezelésében. A magánnyugdíj-pénztári átutalások felfüggesztésével kapcsolatban a Standard and Poor's közölte, hogy ezt a tervet "visszalépésnek tekinti a magyar közfinanszírozás minőségében".

A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési és elemző részlege a magyarországi intézkedésekről befektetőknek minap összeállított részletes áttekintésében szintén azt írta, hogy a magyar kormány "alacsony minőségű, ad hoc (lépésekre) alapuló" kiigazítás mellett döntött, és ez a cég szerint azzal a kockázattal jár, hogy a magyar közadóssághelyzet "ismét instabillá válhat".

A JP Morgan által a magyar súlyozási ajánlás módosításához fűzött elemzés szerint a magyar közfinanszírozás megfelelő strukturális alapjainak megteremtéséhez és a 2013-ban jelentkező finanszírozási kockázatok mérsékléséhez vagy a strukturális államháztartási deficit csökkentését célzó, meghatározott kormányzati lépésekre van szükség, vagy arra, hogy a gazdasági növekedés meredek ívben, reálértéken legalább 5-6 százalékos ütemre gyorsuljon.

Az újonnan közzétett középtávú gazdasági előrejelzésekből a cég szerint úgy tűnik, hogy a kormány ez utóbbira "alapozza reményeit", mivel a hivatalos prognózisok jövőre 3, 2012-ben 3,5, 2013-ban pedig már 5 százalékos GDP-bővülést valószínűsítenek. A JP Morgan elemzői azonban közölték: annak a kockázatát látják, hogy a tényleges növekedés elmaradhat a hivatalos várakozásoktól. A beruházásokat és az exportot - az autóipari csoportok által nemrégiben bejelentett termelésbővítési tervek nyomán - támogatja majd a megugró autógyártás, valamint a társasági adó csökkentése.

A fő aggodalomforrás azonban a JP Morgan szerint az, hogy az egységes jövedelemadó bevezetése nem eredményezi majd a magánfogyasztási kiadásoknak a kormány által feltételezett gyors növekedését. Valószínűsíthető ugyanis, hogy a háztartások az elkölthető jövedelmi hányad növekedésének jelentős részét megtakarítják, mivel az adóváltozások jórészt a magas jövedelmű háztartásoknak kedveznek, és ennek a rétegnek a fogyasztási határhajlandósága viszonylag alacsony - áll a JP Morgan elemzésében.

A fogyasztási határhajlandóság gazdaságtani meghatározása azt jelöli, hogy adott mértékű jövedelemmódosulás tipikusan milyen mértékben befolyásolja az érintett társadalmi csoportok fogyasztási kiadásait. A várttól elmaradó fogyasztás - és így a vártnál alacsonyabb növekedés - kockázatára más nagy londoni befektetési házak is felhívták már a figyelmet. A BNP Paribas bankcsoport minapi helyzetértékelésében is az állt, hogy jó eséllyel a nagyobb jövedelmű magyar háztartások számára ered a legtöbb előny a bejelentett jövedelemadó-változásokból.

A cég citybeli szakértői ugyanakkor azzal számolnak, hogy e háztartások a náluk maradó jövedelmi többletet nem fogyasztási kiadásokra fogják fordítani. A háztartások e tehetősebb csoportját terhelik ugyanis nagyobb mértékben a devizaalapú lakáshitelek, amelyeknek törlesztési kötelezettségei jelentősen emelkedtek a forint 2008-2010 közötti árfolyamgyengülése miatt, ezért "gyanítható", hogy a nagyobb elkölthető jövedelmi hányad adósságtörlesztésre megy el - vélekedtek a BNP Paribas elemzői.