Csányi jónak értékeli, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési deficitcélok betartása mellett

Csányi Sándor kiemelte: Magyarországnak, a magyarországi bankrendszernek és a magyar cégeknek is érdeke, hogy megszülessen a IMF/EU és Magyarország között a hitelmegállapodás, mert a mai CDS felárak mellett olyan drágák a források, hogy abból nagyon kevés vállalat finanszírozható. Az elnök-vezérigazgató elmondta: a Széll Kálmán Terv összességében jó, "még jobb lenne, ha a kiadásokra jobban koncentrálna".

Ezzel együtt megjegyezte: vannak olyan tervezett adónemek, amelyek kapcsán "nem vagyunk boldogok, ilyen a tranzakciós adó, de még nem látjuk annak végső formáját." Csányi Sándor aláhúzta: attól lehet tartani - miként arra az Európai Központi Bank vezetője is utalt egyik nyilatkozatában -, hogy ha a tranzakciós adót nem vezetik be mindenhol, akkor az adott országból, ahol már érvényesítik ezt az adót, vagy Európából, a pénzforgalmat átterelheti más országokba, rosszabb esetben az árnyékgazdaságba.

"Ilyen szempontból ezt egy nagyon veszélyes dolognak látom" - mondta az elnök-vezérigazgató. "Ha egyedül Magyarországon vezetnék be ezt a tranzakciós adót, az nagyon kockázatos lépés, arról nem beszélve arról, hogy újabb terhet jelentene a vállalatok számára, és egyik akadálya lehet a gazdasági növekedésnek" - fűzte hozzá az OTP elnök-vezérigazgatója. Az OTP Bank nem fogadja el a Szegedi Ítélőtábla csütörtöki, a bankkal szemben hozott ítéletét, és felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához - mondta Csányi Sándor a sajtótájékoztatón egy másik újságírói kérdésre válaszolva.

A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége azért perelte be az OTP-t, mert devizahitelüknél a bank a kezelési költséget devizában terhelte rájuk, illetve a törlesztőrészlet forintösszegét a bank az általa alkalmazott devizaeladási árfolyamán határozta meg, miközben a folyósításkor vételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét. A másodfokú ítélet indoklása szerint a kezelési költség vizsgálatára a polgári bíróság jogköre nem terjed ki, ugyanakkor a vételi és eladási árfolyam alkalmazását tisztességtelennek mondta ki. Így jogerőre emelkedett az első fokon eljáró bíróság korábbi ítélete, amely az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal. (MTI)