Cséfalvay Zoltán: a gazdaságnak szüksége van a multinacionális és a kisvállalkozásokra is
Az államtitkár szólt arról, hogy a magyar gazdaságpolitika mozgásterét befolyásolja az euróválság. Úgy vélte, az euró válságából kiolvasható az is, hogy az eurózóna olyan országokat tömörít, amelyek között erős versenyképességi szakadék van, vontatottan halad az uniós belső piac kialakulása, a versenyképességi különbségek leépítésére pedig az európai transzferek nem képesek. Több nemzetközi véleményt is ismertetve az államtitkár szólt arról, hogy jelenleg kompromisszumról kompromisszumra halad Európa az euróválság kezelésében.
Mint mondta, az is látható, hogy egyre kevesebben mentenek meg egyre több országot. Az államtitkár szerint a kiszámíthatatlan gazdasági környezetben azok az országok, gazdaságok lehetnek sikeresek, amelyek gyorsan és proaktívan reagálnak. A magyar gazdaságpolitika célja a stabilitás biztosítása és a versenyképesség erősítése egyszerre - emelte ki Cséfalvay Zoltán, aki szerint a válságállósághoz a külföldi tőkére is szükség van, mivel az a gazdasági szabályozást, a munkaerőpiacot a verseny felé mozdítja. Magyarországon jelenleg a GDP 71 százalékát, 68,5 milliárd eurót teszi ki a külföldi működő tőke, ami nemzetközi összehasonlításban figyelemre méltó, mert Görögországban ugyanez a mutató 11 százalék, a német külföldi működő tőke pedig 17 milliárd eurót ért el Magyarországon a rendszerváltás óta, míg ez idő alatt Brazíliában 29 milliárd, Kínában 22 milliárd eurót - mondta az államtitkár.
Cséfalvay Zoltán kitért arra, hogy Magyarország a stabilizálás során szokatlan eszközöket is használt, köztük három szektorban válságadót vezetett be, de ezeket az ígért időpontra, 2013-ra megszüntetik. A gyógyszergyárakra vonatkozó különadó megszüntetésének lehetőségére vonatkozó kérdésre válaszolva közölte: e különadó kérdése az egészségügy átalakításától függ. A konferencián Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke a magyar gazdaság mozgásteréről tartott előadást. Kifejtette: a világban tapasztalható pénzügyi válság második szakaszában mindenütt előtérbe kerül a költségvetés alakulása, Magyarországon pedig különösen fontos a költségvetés helyzete a válság kezelésében, hiszen elsődleges cél a költségvetési deficit és az államadósság folyamatos csökkentése.
A 2012. évi költségvetés tervezése bizonytalan gazdasági környezetben történt, és időközben egyre rosszabb világgazdasági kilátásokról érkeznek a hírek - jegyezte meg. Járai Zsigmond úgy látja, hogy a 2012. évi költségvetésben szereplő 2,5 százalék hiánycél, és a folyamatos államadósság-csökkentés "minden áron meglesz", és ez egyik eszköze lehet a gazdaság stabilizálásának, de szükség gazdasági növekedésre, kiszámíthatóságra, bizalomra is. Úgy vélte, 2012-ben Magyarországról nem fog kiindulni fizetési válság, de a pénzügyi válság fokozódása érintheti az országot, s a 9-10. "dominó" helyen lehet. A Költségvetési Tanács elnöke szerint jövőre a magyar gazdasági növekedés lelassul, stagnálás közeli lehet, beruházás- és megtakarítási növekedésre nem lehet számítani, a tőzsde eddigi minimális szerepe tovább mérséklődik.
Hozzátette: gyorsabban és hatékonyabban kellene az uniós forrásokat felhasználni, és szükség lenne a gazdasági versenyképesség növelésére. Kitért arra is, hogy az eurót úgy lehetne fenntartani, ha közös lenne a gazdaságpolitika is. Arra a kérdésre, hogy mikorra javasolná az ország eurózónához történő csatlakozását, Járai Zsigmond elmondta: szerinte először rendbe kell tenni a gazdaságot, utána lehet erről beszélni. (MTI)
