Csökkent Németország súlya az EKB döntéshozatalában
"Az EKB-nak a Bundesbank modelljét követő működéséről, illetve Németországnak, mint Európa legnagyobb gazdaságának kijáró kitüntetett szerepről szóló összes hangzatos kijelentés mind üres beszéd" - mondta a hetilapnak Hans-Werner Sinn. Mario Draghi, az EKB elnöke a múlt héten az igazgatótanács tagjai közül a belga Peter Praetet nevezete ki vezető közgazdásznak. A bank történetében első alkalommal fordult elő, hogy a posztot nem az igazgatótanács német tagja tölti be.
A bank monetáris politikájának formálásáért felelős poszt betöltésére elemzők az igazgatótanácshoz január elsején csatlakozott két új tagot, a német Jörg Asmussent és a francia Benoit Coeuret tartották esélyesnek. Peter Praet, aki tavaly lett az EKB igazgatótanácsának tagja, az "ultra-héja" monetáris politikát folytató német Jürgen Starkot váltja fel a vezető közgazdászi poszton. Mario Draghi hivatalba lépése óta a piacok szoros figyelemmel követik az EKB-közgazdászok által erősen vitatott szuverén kötvényvásárlási gyakorlatának alakulását.
Hans-Werner Sinn a Spiegelnek adott interjúban kifejti, hogy a maga részéről nem tart attól, hogy az EKB elnöke engedne a kötvényvásárlás fokozását szorgalmazó nyomásnak, hanem úgy látja, hogy a feladatot az elnök az új európai állandó mentőcsomagra, az ESM-re kívánja átruházni. "Ez nem annyira rossz, mintha az EKB maga vásárolná a szuverén kötvényeket, de éppen eléggé rossz, mivel gyakorlatilag az euróövezeti perifériális országok hitelezőéjé teszi Németországot. Csapdába estünk így is, úgy is" - fejtette ki Hans Werner Sinn, a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) elnöke a német Der Spiegel hetilapnak adott interjúban. (MTI)
