Csökkent az arany keresleti és kínálati piaca
A 7%-os mennyiségi visszaesés ellenére értékét tekintve az arany iránti kereslet viszonylag stabilan tartotta magát. Éves összehasonlításban 51,2 milliárd dollár áll a 2011 második negyedévi 51,6 milliárd dollárral szemben. Ez úgy lehetséges, hogy az elmúlt negyedév átlagos aranyára 1.609,49 dollár volt unciánként, ami 7%-kal – a mennyiségi csökkenéssel megegyező mértékben – haladta meg 2011 második negyedének átlagárát. A második negyedév 990 tonnás fogyasztásával az idei év első felében regisztrált kereslet 2.090,8 tonna volt, ami 5%-kal kevesebb az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest, de 14%-kal több az első félévek 1.828,7 tonnás 5-éves átlagánál.
Ugyanakkor nem csak a kereslet, de a kínálat is zsugorodott csaknem azonos mértékben. A második negyedévben a kínálati oldalon megjelent 1.059,1 tonna 6%-kal kevesebb, mint az egy évvel korábbi adat, és főként a törtarany újrahasznosítás csökkenésére vezethető vissza. A bányák kitermelése jóformán változatlanul alakult 706,4 tonnával.
Az elemzés legfontosabb megállapításai a következők:
Indiában a befektetési célú valamint az ékszeripari kereslet a 2011 második negyedévi 294,5 tonna után 181,3 tonnára esett vissza. Az 56,5 tonnát kitevő befektetői kereslet kevesebb, mint a fele a 2011 második negyedévinek. Az indiai ékszerágazat kereslete szintén figyelemre méltó esést szenvedett el 124,8 tonnára, ami 30%-os csökkenés a 179,5 tonnához képest éves összehasonlításban. Ezek a markáns csökkenések részint 2011 második negyedének erős keresletéhez képest adódnak, valamint a dollárral szemben gyenge rúpiából hasznot húzó indiai befektetőkre vezethetők vissza. A devizaárfolyamok ingadozását és az arany árának júniusban elért 3.000 rúpia/gramm környéki rekordját súlyosbította a hazai infláció valamint a gyenge monszun miatti aggodalmak.
Kína befektetési célú és ékszeripari kereslete 144,9 tonna volt, ami 7%-kal maradt el a tavalyi azonos negyedév 156,6 tonnájától. A befektetési kereslet 4%-kal csökkent az éves összehasonlítás alapján, miután a kínai befektetők visszafogottsággal reagáltak az iránytalanul mozgó aranyárra. Az árfolyam tartós emelkedéséhez szükséges lendület hiánya és a gazdaság növekedésének lassulása elriasztotta a fogyasztókat az arany ékszerek vásárlásától is, ami az ékszervásárlások 9%-os esését eredményezte az egy évvel korábbi 93,8 tonnáról.
Az eurózóna folytatódó szuverén adósságválsága tovább erősítette az európai befektetők szilárd meggyőződését az arany tőkemegőrző képességét illetően. Ennek megfelelően a kisbefektetők rudak és érmék iránti kereslete 15%-os növekedést mutatott 77,6 tonnára az egy évvel korábbihoz képest. Ez 19%-kal több, mint az elmúlt öt év negyedéveinek 65,2 tonnás átlaga.
Az intézményi szektor kereslete 157,5 tonnás rekordot állított fel a negyedévben, ami több mint a duplája a 2011 második negyedévi szintnek, és a teljes globális kereslet 16%-át teszi ki. Az elemzési periódusban aranytartalékát növelő jegybankok közé tartozott többek között a Kazahsztán Nemzeti Bankja valamint a Fülöp-szigetek, Oroszország és Ukrajna központi bankjai.
A nehéz gazdasági körülmények dacára a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) aránylag robosztusan teljesítettek, és mindössze 0,8 tonna nettó tőkekiáramlásról számoltak be éves összehasonlításban.
Marcus Grubb, az Arany Világtanács ügyvezető igazgatója az adatok ismertetésekor úgy fogalmazott, hogy „az aranyár alakulása a gazdaság változatlanul nehéz helyzetét tükrözi. A globális aranykereslet lassulásáról nagyrészt India és Kína tehet, ahonnét a második negyedév ékszerek iránti és befektetési keresletének együttesen a 45%-a érkezett. Mindazonáltal minden bizonytalanság ellenére is egyértelmű, hogy az arany alapvető tulajdonságai, amelyek a sárga fémet a vagyonmegőrzés eszközévé és a likviditás forrásává teszik, változatlanul fennállnak. Ez következik a központi bankok, mint igazán hosszú távú befektetők ténykedéséből, amelyek egyre növelik aranykészleteiket a tartalékaik diverzifikálására és a külföldi valutáktól való függőség elleni védekezésként.”
