Csúcson a megtakarítani tudók száma
A Budapest Alapkezelő még 2013-ban indította évente ismétlődő kutatássorozatát, amelynek célja, hogy felmérje a hazai lakosság körében a megtakarítani tudók arányát, a különböző megtakarítási, befektetési eszközök megoszlását, valamint a megtakarítási és befektetési eszközökkel kapcsolatos pénzügyi ismereteket és az egyes eszközökhöz – ezen belül kiemelten a befektetési alapokhoz – való viszonyulást.
Többségbe kerültek a megtakarítók Míg 2013-ban a megkérdezettek mindössze 34%-a rendelkezett megtakarítással, addig 2016-ra stabil többségbe kerültek azok, akik meg tudnak takarítani: a megkérdezettek 55%-a válaszolt úgy, hogy van félretett pénze. Bár még mindig kevesen fialtatják ezt, a tavalyi 24%-ról idén 30%-ra emelkedett azok aránya, akiknek van befektetési jellegű megtakarítása. A megtakarítási formák esetében a korábbi évekhez hasonlóan az alacsony hozamú, ugyanakkor kiszámítható, lekötés nélküli megoldások a legelterjedtebbek. A tavalyi 34%-hoz képest csökkent a pénzüket a folyószámlán lekötés nélkül tartók száma (27%), viszont tovább nőtt, és 18%-ra jött fel azok aránya, akik egyszerűen készpénzben tartják félretett pénzüket, amely így mára a második leggyakoribb megtakarítási formává vált. A legnépszerűbb befektetési forma továbbra is a bankbetét, illetve a megtakarítási számla (12%), ezt a folyószámlán történő lekötés követi (10%). A befektetési alapok népszerűsége tavaly óta változatlan, idén is a válaszadók 8%-a tartja ebben az eszközben pénzét.
Ha lenne egymillió forintunk, azt állampapírba vagy ingatlanba fektetnénk A felmérésben résztvevőket ismét megkérdeztük, hogy mibe fektetnének be egymillió forintot. A tavalyi brókerbotrány nyomán megrendült bizalom helyreállni látszik, és az akkor tapasztalt visszaesés (63%) után idén már a válaszadók 70%-a választana befektetési jellegű megtakarítást. Az elmúlt évekhez hasonlóan legtöbben most is állampapírt vásárolnának (15%), majdnem ennyien tartanák készpénzben ezt az összeget (14%), míg a harmadik helyen az ingatlan áll (13%). A bizalom visszanyerése azonban egyelőre nem terjedt ki a befektetési alapokra: 2015-höz hasonlóan idén is a válaszadók 7%-a helyezné ebbe az eszközbe a pénzét.
Még mindig bonyolultnak tartjuk a befektetési alapokat A lakosság befektetési alapokhoz való viszonya nem változott a tavalyihoz képest: a válaszadók fele továbbra is túl bonyolultnak és kockázatosnak tartja azokat, és tartja magát az a tévhit is, hogy ezek az eszközök csak azoknak valók, akiknek sok pénzük van, amelyet több évre szeretnének befektetni. Ugyanakkor a tartósan alacsony betéti kamatok idén már többeknek (38%) jelentenek érvet a befektetési alapok mellett.
A felmérésből kiderül az is, hogy a pénzügyi szolgáltatók közül a válaszadók többsége a bankokban bízik meg leginkább. A bizalmi lista második helyén az alapkezelők állnak, ezt követik az egyéb pénzügyi tanácsadók, míg a listát a brókercégek zárják.
Ugyanakkor a befektetési alapokkal kapcsolatos személyes tapasztalat jelentősen növeli a pénzügyi szolgáltatókkal szemben érzett bizalmat: a befektetési alapokkal rendelkezők ugyanis összességében biztonságos, kedvező pénzügyi megoldásnak tartják ezt a befektetési formát, olyannak, amit profi pénzügyi szakemberek kezelnek.
Nyitottabbak lettünk a kockázatra Ha a befektetési eszköz választásáról van szó, a befektetéssel rendelkező válaszadók csaknem fele (47%) teljes mértékben elutasítja a kockázatot, míg 53%-uk különböző mértékben, de nyitott a kockázatvállalásra. A kockázatot vállalni hajlandók közül 7% számára kizárólag a várható hozam a mérvadó. A befektetési alappal rendelkezők jóval kockázatvállalóbbak: négyből hárman (75%) nyitottak a kockázatosabb befektetésekre.
Rövidtávú szemlélet Ha a befektetés nem hozza a várt eredményt, a befektetők gyorsan, jellemzően néhány hét (34%) vagy néhány hónap (28%) után áthelyezik pénzüket, 18%-uk pedig azonnal vált, ha felismeri, hogy számára előnytelen befektetési formát választott. Mindössze 9% vár egy évnél tovább, mielőtt változtatna a befektetés formáján, holott több olyan befektetési eszköz van, amelyet több éves időtávra ajánlanak a szakemberek. Tájékozódás és döntés, érzésre? A gyors, gyakran elhamarkodott döntések mögött az áll, hogy a felmérésben résztvevők közel háromnegyede (72%) kifejezetten ritkán tájékozódik pénzügyekkel kapcsolatban, 28% pedig soha nem keres pénzügyi információkat. Mindössze a megkérdezettek negyede (28%) informálódik legalább havi rendszerességgel, és csak 11% azok aránya, akik hetente olvasnak vagy hallgatnak pénzügyi híreket, cikkeket. Ugyanakkor a befektetéssel rendelkezők jobban informáltak a pénzügyek területén, mint a befektetéssel nem rendelkező lakosság: 18%-uk keres heti szinten pénzügyi információkat, míg a befektetési alapokkal rendelkezőknél ez az arány eléri a 31%-ot.
Aki bármilyen szinten is tájékozódik a pénzügyekkel kapcsolatban, jellemzően nem szakember tanácsát kéri: a kutatásban résztvevők 71%-a az internetről szerez pénzügyi információkat, 21% a személyes környezetéből (barátok, ismerősök, családtagok) tájékozódik, pénzügyi tanácsadóhoz pedig csak 19% fordul. Ezzel szemben a befektetéssel rendelkezők esetében a szakmai források aránya jóval nagyobb: 42%-uk állítja, hogy elsősorban tanácsadóktól tájékozódnak, a befektetési alappal rendelkezőknek pedig 59%-a teszi ugyanezt.
Ha azonban a tájékozódás mélységére vagyunk kíváncsiak, kiderül, hogy a pénzügyekkel kapcsolatban bármilyen szinten tájékozódók mindössze 16%-a állítja magáról, hogy többnyire naprakész, és igyekszik minden elérhető és számára fontos információt megszerezni, 39%-uknak csak felületesek az ismeretei, 27% nagyjából tisztában van a befektetési eszközökkel, ezen felül csak kiemelt hírekre, trendváltozásokra figyel, 18%-nak pedig kifejezetten hiányosak az ismeretei.
A befektetéssel kapcsolatos döntéseket a válaszadók többsége (72%) nem egyedül hozza meg: ezekhez elsősorban banki tanácsadók (35%), illetve befektetési szakemberek tanácsát vesszük figyelembe (24%), de továbbra is jelentős azok aránya, akik inkább a családtagokra vagy ismerősökre, barátokra hagyatkoznak ebben a kérdésben (26, illetve 22%).
Az ismeretek hiányát kiválóan mutatja az infláció aktuális mértékével kapcsolatos tájékozatlanság is, amelynek mértékével a válaszadók mindössze 17%-a van tisztában, 46% felülbecsülte azt, egyharmaduk (31%) pedig egyáltalán nem tudta megválaszolni az erre vonatkozó kérdést.
Befektetési csalódás A befektetők sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy mit is lehetne várni egy befektetési eszköztől, ezért nem is csoda, hogy azok közül, akiknek valaha is volt befektetésük, a kétharmada csalódott már a korábban választott eszközben. Legtöbben a bankbetétben és a lekötött folyószámla termékekben csalódtak, míg a legkisebb mértékű csalódást az arany és műkincs befektetések okozták. Ráadásul úgy tűnik, a rossz élmény emlékezetes is: a válaszadók több mint háromnegyede (77%) legalább egyes részleteket fel tud idézni a történtekből, közel ötödük (19%) pedig kifejezetten élénken őrzi magában a rossz emléket.
„Mi a Budapest Alapkezelőnél azt valljuk, hogy a kockázatot nem kerülni, hanem kezelni kell. Éppen ezért minden ügyfelünknek a saját igényeire és jellemzőire szabott befektetési lehetőséget ajánlunk a kockázatvállaló képességük, a korábbi tapasztalataik, a befektetésük időtávja, illetve az elvárt hozam alapján. Ha valaki valódi hozamot szeretne elérni a befektetésein, akkor egyértelműen szükséges, hogy magas hozampotenciálú termékeket – részvényeket, hosszú távú kötvényeket – tartalmazó elemeket is beépítsen a portfólióba, például vegyes alapokon keresztül. Fontos, hogy a befektetők az ajánlott időtávokat is tiszteletben tartsák, és a megtakarítási célhoz megfelelő időtávú megtakarítási vagy befektetési eszközt válasszanak. Üzletpolitikánkat az általunk kezelt vagyon folyamatos növekedése is igazolja: az idei első negyedévben 521 milliárd forintról 526 milliárd forintra növeltük állományunkat, piaci részesedésünk pedig 8,51%-ról 8,58%-ra nőtt” – mondta Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója.
Kapcsolódó kalkulátoraink:
Mennyit kell félretennem, hogy...?
