Csupán az aktív népesség 18 százaléka tesz félre rendszeresen nyugdíjas éveire
A kutatást az NRC NetPaneljén online kérdőíves megkérdezéssel, véletlen mintavétellel végezték a 25-60 éves, gazdaságilag aktív, munkából származó jövedelemmel rendelkező magyar lakosság körében. Ezer személyt kérdeztek meg, a felmérés reprezentatív a nem, korcsoport, végzettség és lakóhely településtípusa alapján. A felmérésből kiderült, hogy az aktív dolgozók 68 százaléka nem tesz félre nyugdíjas éveire. A férfiak 37 és a nők 26 százaléka előtakarékoskodik e célból.
A férfiak magasabb aránya Hardy Ilona szerint abból fakadhat, hogy a családi megtakarítások a férfiak nevén vannak. Számít az iskolai végzettség és a jövedelem is. Míg a diplomásoknak a 45 százaléka tesz félre nyugdíjas éveire, az alapfokú képzettségűeknek csak 24 százaléka. A megtakarítók aránya 120 ezer forint jövedelem alatt csökken, havi 160 ezer felett jellemzőbb a takarékosság.
Azok közül, akik nem tesznek félre, 78 százalék ezt az alacsony jövedelemmel indokolta, 24 százalék azzal, hogy úgysem fog addig élni, míg 21 százalék az állami nyugdíjban bízik. A megkérdezettek átlagosan havi 31 ezer forint megtakarítást tartanak szükségesnek ahhoz, hogy az általuk kívánt életszínvonalat meg tudják őrizni. Az idősebb korúak egyre magasabb összegekben gondolkodnak, a 40 éven felüliek már minimum havi 50 ezer forintra teszik ezt a szintet.
A pénztári tagság befizetései a kor előrehaladtával növekednek, de mértékük jóval elmarad attól az összegtől, amit ideálisnak gondolnak. A tagok egyéni befizetéseiket 30 éves koruk után átlagosan 3600 forintról 60 éves korukig 7300 forintra emelik, később pedig 15 ezer forint fölé is; 20 százalék 10 ezer forint alatti, 12 százalék 10 ezer forintnál nagyobb összeget tesz félre.
A megkérdezettek arra számítanak, hogy 2030-ra nyugdíjasként átlagosan 39 százalékkal csökken a jövedelmük, 32 százalék 30-50 százalékos csökkenésre számít. A megkérdezettek többsége szerint a pénztári megtakarítási mód a leginkább költséghatékony, ehhez kapcsolódik a legjobb ár-érték arány is. Kiderül a felmérésből az is, hogy a tagok nem élnek azzal, hogy ez egy rugalmas befektetési forma, havi befizetésének összegén csak 30 százalék változtatott már.
Hardy Ilona a felmérés ismertetésekor elmondta: az önkéntes pénztári ágazat túlélte a gazdasági-pénzügyi válság és a magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos változások miatti bizalomvesztés okozta sokkot, mostanra stabilizálódott és jelentős fejlődés előtt áll. Kiemelte, hogy a befizetések 2014-ben jelentősen nőttek, a munkáltatói 9, az egyéni 26 százalékkal, az átlagos reálhozam pedig 10 százalék volt. Kitért arra is, a nyugdíjhelyzet most viszonylag jó, a nyugdíjkassza nagyjából egyensúlyban van.
A jövőt illetően azonban borúlátóak az elemzések, 2030-2040-re a felosztó-kirovó rendszer jelentős romlásával számolnak a járulékfizetők számának szignifikáns csökkenése, valamint a nyugdíjasok számának emelkedése miatt. Úgy kalkulálnak, hogy 2030-ra a mostani 80 százalékos helyettesítési ráta le fog esni 50 százalékra, majd 10 év múlva 30 százalékra. (MTI)
