Draghi: pénznyomda nem lesz, de likviditás kell!
Az EKB elnökének nyilatkozatára jelentős mértékben gyengült az euró a dollárral szemben, de esett a forint az euróhoz képest is. Az eurót kora délután még 1,3450 dollár közelében jegyezték. Fél ötkor már 1,3309 dollárra gyengült az európai fizetőeszköz. A forint euróárfolyama a sajtótájékoztatót megelőző 301 forintról 304,29 forintra nőtt. Mario Draghi a sajtókonferencián bejelentette: hároméves likviditási eszközt vezet be az EKB, teljes kihelyezéssel, rögzített kamatszintek mellett. Ezen felül a korábbi két százalékról egy százalékra csökkenti a bankok kötelező tartalékrátáját.
Továbbá enyhít az euróövezeti bankok hitelezés ellenében tartott tartalékaira vonatkozó minőségi kritériumon. Utóbbi értelmében már "A" osztályzatú papírokat is elfogad az EKB eszközfedezetű tenderein (ABS). A közgazdász elmondta: annak ellenére, hogy már most rendkívül sok likviditást hívnak le a bankok a központi banktól, ez nem forog a gazdaságban, hanem a bankok újra elhelyezik az EKB a betéti aukcióin. Közölte, a jövő év első negyedévében mintegy 230 milliárd eurónyi banki kötvény jár le, így az újabb intézkedések célja, hogy ebben az időszakban ne jelentkezzen pénzszűke az euróövezeti bankrendszerben.
Az EKB elnöke tájékoztatása szerint a kormányzótanács élénk vitákkal tarkított értekezleten nem egyhangúlag döntött az euróövezeti kamatszintek 25 bázispontos csökkentéséről, illetve az újabb rendkívüli likviditási intézkedésekről. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a testület ilyenkor rendkívül összetett és széleskörű lépésekről egyeztet, így nem is várható el, hogy mindig egységes döntés szülessen. Mario Draghi az eseményen bejelentette azt is, hogy az EKB rontott az euróövezeti gazdasági kilátásokra vonatkozó prognózisán.
Ennek megfelelően a szervezet immár 1,5-1,7 százalékos idei GDP-növekedésre, -0,4-1,0 százalékos jövő évi, míg 0,3-2,3 százalékos 2013. évi euróövezeti bővülési ütemre számít. Makrogazdasági értékelésében megismételte novemberi kijelentéseit, amely szerint a pénzpiaci feszültségek továbbra is tompítják a gazdasági aktivitást. Úgy fogalmazott: jelentős negatív irányba ható kockázatok vannak a növekedési kilátásokat illetően, és továbbra is magas a bizonytalanság. További kockázatot jelzett a tagállamok protekcionista törekvéseiben, illetve egy esetleges, rendezetlen körülmények között zajló államcsődben.
Az inflációs kilátásokkal kapcsolatosan elmondta: az euróövezeti infláció 2012-ben a központi bank céljának számító 2 százalékos szint alá csökkenhet, az erre irányuló kockázatok kiegyensúlyozottak. A frankfurti székhelyű szervezet 2,6-2,8 százalékos 2011. évi, 1,5-2,5 százalékos 2012. évi, és 0,8-2,2 százalékos 2013. évi harmonizált euróövezeti inflációra számít (HICP). Mario Draghi hangsúlyozta: elsődleges fontosságú, hogy az EKB fenntartsa a középtávú árstabilitást.
A bankok feltőkésítésével kapcsolatosan a jegybanki szakember kiemelte: biztosítani kell, hogy a bankok törekvései ne eredményezzenek hitelszűkét, mivel ez káros lenne az euróövezeti növekedési kilátásokra. A fiskális politikáról szólva elmondta: az euróövezet valamennyi tagállamában sürgősen, mindent meg kell tenni a stabilitás fenntartása érdekében. A rendezett költségvetési helyzet hozzájárulhat a bizalom és az üzleti hangulat helyreállításához - tette hozzá. Hozzátette: a kiigazítási törekvéseknek strukturális reformokkal kell párosulniuk annak érdekében, hogy az euróövezeti országok megerősítsék növekedési kilátásaikat. Mario Draghi kérdésre válaszolva elmondta: az euróövezeti válságkezelésnek három pilléren kell alapulnia.
Egyrészt a tagállamoknak elkötelezettséget kell mutatniuk a stabilitás fenntartása és a növekedés beindítása mellett. Másrészt EU-szintű szabályozás kell, amely automatikus szankciók nyomán "ex ante" kötelezi az államokat a kiegyensúlyozott költségvetési politikákra. Harmadrészt pedig ki kell használni az euróövezeti mentőalapok, így az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), illetve az azt később felváltó Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) által nyújtott lehetőségeket. A közgazdász elmondta: a sikeres válságkezelés elsősorban a tagállamok állam- és kormányfőinek cselekedetein múlik. Fontos, hogy hiteles és gyors lépések szülessenek - fogalmazott a szakember.
Az EKB elnöke a sajtótájékoztatón "nagyon bíztatónak" nevezte az új olasz költségvetést, amely szerinte bizonyosan hozzájárul majd a bizalom helyreállításához. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az elfogadott intézkedéseket végre kell hajtani. Az EKB másodlagos kötvénypiaci programjára (SMP) irányuló kérdésre elmondta: az se nem végleges, se nem korlátlan mértékű. Megismételte: az EKB nem finanszírozhat tagállami költségvetéseket. Mario Draghi kijelentette: az EKB nem IMF-tag. A bonyolult átviteli mechanizmusok ellenére nem szabad elfelejteni az érvényes szabályok szellemiségét. Nem finanszírozhatnak tagállami költségvetést - erősítette meg az EKB elnöke. (MTI)
