EBRD - fel kell hagyni a fogyasztói devizahitelezéssel Kelet-Európában
Thomas Mirow, aki a kelet-európai gazdasági átalakulás finanszírozására alakult nemzetközi bank Zágrábba e hétvégére összehívott éves közgyűlése előtt, egy helyi üzleti rendezvényen beszélt, a pénzintézet által Londonban közzétett előadásában kijelentette: a kereskedelmi bankoknak más-más hitelezési előírásokat kellene alkalmazniuk attól függően, hogy az adott kölcsönt milyen pénznemben folyósítják.
Mirow szerint az előzetes banki ellenőrzési folyamat kiemelt részévé kell tenni annak megállapítását, hogy a hitelfelvevő alkalmas-e devizakockázat vállalására. Emellett devizakölcsönök folyósításához magasabb hitelképességi követelményeket kell megszabni a fedezettel nem bíró hitelfelvevőkkel szemben, mint a helyi valutában nyújtott kölcsönök esetében.
Az EBRD elnöke csütörtöki zágrábi előadásában kijelentette: a kelet-európai térség pénzügyi szektoraiban lezajlott nemzetközi integrációnak több haszna volt, mint hátránya, de "nem szabad szemet hunyni a hátrányok felett sem". Mirow szerint a határokon átnyúló banki tevékenység a bőséges likviditás éveiben - a piaci részesedésért folytatott vetélkedés során - az átalakuló térségben addig nem tapasztalt, robbanásszerű hitelkiáramlás fő előidézője volt.
Ennek következménye a magánszektor magas eladósodottsága, amely közvetlenül összefüggésbe hozható a pénzügyi válság során észlelt kibocsátás-csökkenéssel, és amely ma a kilábalás egyik jelentős akadálya. A külföldről érkező finanszírozás erősítette a devizaalapú hitelezést is a térségi piacokon, sok háztartás és vállalat vett fel hiteleket euróban, svájci frankban, dollárban, sőt japán jenben is.
Ez sok térségi gazdaságot a tömeges csődök kockázatának tesz ki a helyi valuta leértékelődése esetére, emellett bonyolultabbá tette a válságkezelést is, mivel szűkítette a valutaárfolyam mint sokkelnyelő eszköz használhatóságát, és rontotta a pénzügypolitika hatékonyságát - mondta csütörtöki előadásában az EBRD elnöke. Mirow kijelentette: esetenként ma is találkozik azzal az érveléssel, hogy mivel a devizaalapú hitelek nem teljesítővé válási rátája nem különbözik lényegesen a helyi valutában folyósított hitelekétől, a devizahitelezést nem lehet a problémák forrásának tekinteni.
Az így vélekedők azonban figyelmen kívül hagyják a hivatalos forrásokból mozgósított több tízmilliárd eurós pénzügyi támogatást, és azt, hogy emelni kellett a helyi kamatokat, pontosan azért, hogy el lehessen kerülni a helyi valuták nagyarányú leértékelődését és a devizahitelek ebből következő nem teljesítővé válását - mondta az EBRD első embere. Mirow szerint a devizahitelezés és a külföldi megtakarításoktól való túlzott függés csökkentéséhez szükséges a helyi hatóságok és a nemzetközi pénzintézetek, köztük a magánbankok sokoldalú együttműködése.
Az EBRD ezért összehangolt megközelítést javasol az átalakuló gazdaságokban a helyi valuta- és tőkepiacok fejlesztésére. Thomas Mirow a térségi államok euróövezeti csatlakozásáról ezzel összefüggésben kijelentette: a megfelelő előkészítés nélküli csatlakozás "valamely pénzügyi unióhoz" a későbbiekben nehézségeket okozhat, "ahogy azt az euróövezet jelenlegi problémái is résben tükrözik". A helyi tőkepiac fejlesztése és a helyi valuta használata a megfelelő állapotú pénzügyi rendszerek jellemzője, és ebben az értelemben nem kitérőt jelent az euró felé vezető úton, hanem éppen a helyes felkészülési folyamat része - mondta csütörtöki előadásában az EBRD elnöke.
