EKB-döntés - nem lesz érdemi hatása Kelet-Európában
Neil Shearing, a Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a globális feltörekvő térségre gyakorolt várható hatásokat értékelő csütörtöki kommentárjában eltúlzottnak nevezte a destabilizáló portfolió-beáramlásokkal és a versenyképességet rontó árfolyammozgásokkal kapcsolatos félelmeket. Shearing szerint az egyik legfőbb aggály az, hogy a pótlólagos likviditástömeg miatt gyengülésnek induló euró rontja a felzárkózó térség exportőreinek versenyképességét. Ennek a közép- és kelet-európai gazdaságok lennének a legnagyobb vesztesei, mivel az euróövezet messze a legnagyobb exportpiacuk.
A Capital Economics főközgazdásza szerint azonban ez nem túl nagy kockázat, tekintettel arra, hogy a ház nem várja az euró nagyarányú további gyengülését. Az EKB mennyiségi enyhítési programját ugyanis a piac jórészt már előre beárazta, ráadásul az euró a csütörtöki bejelentés után például a forinthoz és a lengyel zlotyhoz képest jóval kisebb mértékben gyengült, mint a dollárhoz képest. Shearing szerint mindemellett a közép- és kelet-európai gazdaságok a 2008-as globális válság óta végrehajtott szerkezeti kiigazítások révén sokkal versenyképesebbé váltak, és így jobban el tudják viselni a gyengébb euró versenyképesség-rontó hatásait.
A másik fő aggodalomforrásnak azt a lehetőséget nevezte, hogy az EKB eszközvásárlásai nagyarányú és destabilizáló hatású portfoliótőke-beáramlást eredményezhetnek az európai felzárkózó térség piacaira. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bár az amerikai jegybank szerepét ellátó Federal Reserve három hullámban végrehajtott eszközvásárlási programja idején nőttek e térségi beáramlások, a jelek szerint azonban nem a Fed-program volt a fő hajtóerő. Egyrészt ugyanis a beáramlások nőttek a Fed-ciklus szakaszai közötti szünetekben is, másrészt e tőkebeáramlások összességében jóval elmaradtak a pénzügyi válság előtti csúcsértéküktől.
Ez azt mutatja, hogy a felzárkózó piacokra irányuló tőkebeáramlásokat nem csupán az amerikai és az európai monetáris politika hajtja - akkor sem, ha nem konvencionális eszközökhöz folyamodik -, ezért túlzottnak tűnnek a feltörekvő térségre gyakorolt destabilizáló hatásokkal kapcsolatos félelmek - hangsúlyozta a Capital Economics vezető londoni közgazdásza. Valószínűtlennek nevezte ugyanakkor azt is, hogy az EKB eszközvásárlási programja jelentős felhajtóerőként hatna a felzárkózó térség gazdaságaira.
A mennyiségi enyhítési program elkezdése annyiban pozitív tényező, hogy nélküle az euróövezeti gazdaság még rosszabb helyzetbe került volna, ám a valutaunióban az EKB-ciklustól sem remélhető olyan "drámai" fellendülés, amely lendületet adhatna az euróövezettel szoros kereskedelmi kapcsolatban álló feltörekvő gazdaságoknak - vélekedett Shearing. Hozzátette: mindezeket egybevetve a ház valószínűtlennek tartja, hogy az EKB mennyiségi enyhítési ciklusa jelentősebb hatást gyakorolna a felzárkózó térségre, akár kedvező, akár kedvezőtlen értelemben.
A londoni elemzői közösségben mindazonáltal már az EKB csütörtöki bejelentése előtt voltak olyan várakozások, hogy a jó ideje biztosra vett mennyiségi enyhítési programhoz kapcsolódó portfolió-beáramlások érdemi hozamcsökkentő és valutaárfolyam-erősítő hatást gyakorolhatnak a közép- és kelet-európai piacokon, és ez elősegítheti például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentési ciklusának felújítását is.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint az MNB monetáris tanácsa jórészt csak azért nem csökkentette már decemberben a jelenlegi 2,10 százalékos alapkamatot, mert a tavalyi államháztartási statisztikák miatt az év végéig tekintettel kellett lennie a forintárfolyamra. A ház szerint az idén ezek a korlátozó megfontolások valamelyest háttérbe kerülnek. Ennek alapján a GS jelenlegi előrejelzése az, hogy az MNB 0,50 százalékponttal csökkenti alapkamatát az idén. A cég szerint ennek esélyét növeli az EKB szuverén euróövezeti kötvényekre is kiterjedő mennyiségi enyhítési ciklusa. (MTI)
