Egyfordulós és vegyes választási rendszert javasol a Fidesz elnöksége
A választójogi reform kidolgozásának koordinálásával megbízott európai parlamenti képviselő újságírók előtt kifejtette: a vegyes szisztémában az egyéni kerületi és az országos listás mandátumok aránya nagyjából azonos lenne a 200 tagúra csökkenő parlamenten belül. Kompenzációs lista az elképzelések szerint nem lesz. Azt nem zárta ki, hogy valamennyivel növekedjen a tervezett 200-as létszám, ez ugyanis "modellfüggő", de azt nem tartja valószínűnek, hogy 210 fölé emelkedjen az országgyűlési képviselők száma.
Az egyfordulós rendszer lényege, hogy ha van érvényességi küszöb, tehát 50 százalék plusz egy szavazó részt vett a választáson, akkor az nyeri a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta. A pártokra vonatkozó ötszázalékos parlamenti bekerülési küszöb megmaradna, az induláshoz - a jelenlegi 750 helyett - 1500 ajánlószelvényre lenne szükség az egyéni választókerületben, s ezek összegyűjtésére 21 nap állna rendelkezésre - ismertette Áder János.
Az országos lista állításának feltételeiről szólva kifejtette: a választókerületek egynegyedében lenne szükséges jelöltet állítania az adott pártnak, és "megfelelő országos reprezentációra" is szüksége lenne a listaállításhoz, ami kilenc megyét és Budapestet jelentené. A politikus kitért arra az alkotmánybírósági döntésre, amely kimondta, hogy az eddigi választókerületi rendszer rendkívül aránytalan volt. A legnagyobb kerület a 74 ezres szigetszentmiklósi volt, míg a legkisebb a 26 ezres veszprémi. Az Alkotmánybíróság világossá tette, hogy ilyen nagy különbség a választópolgárok száma között nem lehetséges - idézte Áder János, hozzátéve, hogy a választókerületeket nem rendeletben, hanem a törvény mellékletében szabályozzák majd a történelmi hagyományokat, a földrajzi környezetet, az utazási lehetőségeket, valamint a közigazgatási határokat figyelembe véve.
Szólt a külföldön élő választópolgárok szavazati jogának megadásáról is; úgy fogalmazott, nem tesznek mást, mint követik az európai uniós tagországok nagy többségében alkalmazott gyakorlatot, ismertetése szerint ugyanis a 27 EU-tagállamból 24-ben biztosítják a külföldön élő választópolgároknak a szavazati jogot. A Fidesz-elnökség szombati ülésén több lehetőség is szerepelt, az azonban, hogy milyen módszert, milyen eljárást javasolnak arra, hogy a külföldön élő magyar választópolgárok élhessenek szavazati jogukkal, augusztus végére fog kiderülni - közölte.
Az MTI-nek a voksolás módszertanát érintő kérdésére Áder János annyit elmondott, hogy különböző megoldási lehetőségek jöhetnek szóba. Az egyik ilyen a személyes részvétel, ehhez azonban pusztán a konzulátusok nem elegendők, szükség lenne ideiglenes szavazókörökre is, ami a két ország közötti kétoldalú megállapodás kérdése. A másik lehetőség az elektronikus úton történő szavazás, a harmadik pedig a levélben voksolás. Áder János - a személyes szavazás lehetőségének biztosítása mellett - úgy látja, jelentős számú részvételt csak a levélben való szavazás biztosíthat. A Magyarországon élő kisebbségek voksolásáról szólva elmondta: az elnökség azt javasolja, hogy az etnikai kisebbségek számára biztosított legyen a parlamenti részvétel lehetősége.
A tervek szerint - mivel nem ugyanaz a politikai súlyuk az adott kisebbségeknek - abban az esetben, ha valamelyik etnikai kisebbségnek a képviselői nem szereznek mandátumot, egy új jogintézményt hoznának létre, törvényi szinten biztosítva ezzel a "kisebbségi szószóló" intézményét. Ez egyfajta tanácskozási, véleménynyilvánítási, javaslattételi jogot jelentene az Országgyűlésben - szavazati jog nélkül. A jelenlegi számítások szerint az új választójogi törvény október közepén kerülhet a Ház elé.
