Egyik jelölt gazdasági programja sem hiteles a francia elnökválasztásban
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai befektetőknek összeállított elemzésükben felidézik, hogy Hollande megígérte a Sarkozy által 62 évre emelt nyugdíjkorhatár visszaállítását 60 évre, emellett a jelenlegi elnök által tervbe vett 2016 helyett, csak egy évvel később, 2017-re akarja egyensúlyba hozni a francia államháztartást. A cég szerint ugyanakkor nem az a lényeg, hogy a francia államháztartási egyenleg 2016-ban vagy 2017-ben kerül-e egyensúlyba, hanem az, hogy mindkét jelölt gazdasági előrejelzései "elrettentő mértékben" eltúlzott gazdasági növekedési várakozásokra alapulnak.
A Capital Economics londoni szakértői szerint ebből az következik, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb megszorító intézkedések nélkül egyik jelölt sem lesz képes kiegyensúlyozni a francia államháztartási mérleget belátható időn belül. A cég felidézi, hogy Sarkozy az idén 0,7 százalékos, jövőre 1,75 százalékos, 2014-ben pedig 2 százalékos növekedésre számít a francia gazdaságban. A Capital Economics londoni elemzőinek jelenlegi előrejelzése szerint ugyanakkor a francia hazai össztermék (GDP) az idén fél százalékkal, jövőre 2 százalékkal visszaesik.
A ház szerint, jóllehet az irányadó tízéves szuverén francia kötvényadósság 3,1 százalék körüli hozama alacsony, az összehasonlítható futamidejű német kormánykötvény feletti francia kockázati felár azonban ezzel együtt is markánsan emelkedett az euróövezeti válság elhatalmasodása óta. Ráadásul a francia állampapírok hozama a tavalyi év végén 3,75 százalék környékén is járt, a Standard and Poor's hitelminősítő pedig megvonta Franciaországtól a lehetséges legjobb, "AAA" szuverén adósminősítést, és mindez hangsúlyosan mutatja, hogy "abszolút nincs helye az elbizakodottságnak" - áll a Capital Economics elemzésében.
A cég londoni szakértői szerint egyik jelöltnek sem sikerült megfelelő kezelési módot találnia a francia gazdaság alacsony versenyképességére, a magas munkanélküliségre és a gyenge termelékenységre, amelyek mind visszafogják a gazdasági növekedés ütemét. A Capital Economics elemzői szerint Hollande azon terve, hogy új, 75 százalékos felső személyi jövedelemadó-kulcsot vet ki a jómódúakra, azzal a kockázattal jár, hogy a termelékeny, eddig is sok adót fizető gazdasági szereplők külföldre távoznak. Sárkozy ugyanakkor olyan adókedvezményeket akar visszavonni, amelyek eddig az alacsonyabb jövedelműeket ösztönözték arra, hogy a munkapiacon maradjanak.
A jelenlegi államfő emellett "protekcionista" intézkedéseket is javasolt, márpedig a kulcsfontosságú dél-európai exportpiacok keresletének "összerogyása" és az, hogy a francia hazai kereslet háromévi mélyponton van, "enyhén szólva is" kockázatossá teszi a külvilággal folytatott kereskedelem akadályozását - vélekedtek a Capital Economics londoni szakértői. A ház felidézi azt is, hogy Hollande ragaszkodik a pénzügyi stabilitást célzó uniós költségvetési paktum felülvizsgálatához, és az eurójegybank (EKB) aktívabb válságkezelő intervencióját is szorgalmazza. A Capital Economics szerint mindez összeütközéshez vezethet Angela Merkel német kancellárral.
A cég szerint ugyanakkor az utóbbi időben Sarkozy is egyre inkább igyekszik távolodni Németországtól, és ez hangsúlyosan kiemeli azt a mélyülő konfliktust, amely az EU-tagállamok nemzeti érdekei és az euróválság egységes módon történő kezelésének kísérletei között látszik kialakulni. Egy másik tekintélyes londoni gazdasági-pénzügyi kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai vasárnapi elemzésükben kiemelték, hogy a radikális baloldali jelölt, Jean-Luc Mélenchon - aki a ház szerint valószínűleg a harmadik helyen végez - 100 százalékos jövedelemadót kíván kiróni az évi 360 ezer eurónál többet keresőkre, és ehhez képest "mérsékeltnek tűnik" Hollande terve az évi egymillió eurónál nagyobb jövedelműek 75 százalékos adóztatására.
A CEBR szerint azonban Hollande e személyi jövedelemadó-terve is "komoly kivándorlást eredményezne, főleg Londonba". A cég szakértői idézik az egyik legnagyobb londoni ingatlanközvetítő hálózat, a Knight Frank adatait, amelyek szerint az utóbbi időben 19 százalékkal nőtt a potenciális francia vásárlóktól londoni ingatlanokkal kapcsolatban befutott érdeklődések száma. A CEBR szerint feltehetően az érdeklődők között van az a háromezer francia háztartás, amely a Francois Hollande által javasolt 75 százalékos felső személyi jövedelemadó-kulcs hatálya alá esne. E jövedelmi kategóriába tartozik 150 francia labdarúgó is, ami "jó hír Arséne Wengernek", az angol első ligában játszó londoni Arsenal futballklub francia szakvezetőjének.
Ennél azonban fontosabb, hogy Hollande az európai stabilitási paktum felülvizsgálatát is kívánja, így megválasztása akár újabb euróövezeti válsághoz is vezethet - vélekedtek vasárnapi értékelésükben a CEBR londoni elemzői. Tekintettel arra, hogy a spanyol szuverén kötvényhozamok most már 6 százalék felett járnak, és a "kiszámíthatatlan görögök" is hamarosan választanak, a következő időszak politikai fejleményei elsöpörhetik "az utóbbi négy hónapban nyomtatott" ezermilliárd eurónak - vagyis az EKB hosszú távú refinanszírozási műveletei (LTRO) által az eurógazdaságba juttatott friss likviditásnak - a stabilizáló hatását - áll a CEBR vasárnapi londoni elemzésében. (MTI)
