Elérhető a 3%-os inflációs cél 2012 végére, ha...
Virág Barnabás, az MNB inflációs jelentését készítő csapat vezetője szerdán elmondta: a külső környezet alapján magas költségsokkokra, így magas nyersanyagárakra lehet számítani, ezek rövidtávon az inflációra is hathatnak. A jegybanki szakértők megítélése szerint a külső kamatkörnyezet fokozatos szigorodása is várható, így például az Európai Központi Bank kamatemelésére lehet számítani, emiatt a magyar és a külső piacok kamatkülönbözete mérséklődhet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán közzétett inflációs jelentése szerint 2011-ben 2,6 százalékos GDP-bővülés és 3,9 százalékos infláció várható. A jegybanki szakértők az államháztartás uniós normák szerint elszámolt ESA-egyenlegét - a Széll Kálmán Terv egyes pontjainak részleges figyelembe vételével - 2,4 százalékos többletre várják. A jelentés szerint a gazdasági növekedés szerkezeti kettősége továbbra is megfigyelhető: a recesszióból való kilábalás fő forrása a külső kereslet, amihez a belső kereslet csak fokozatosan zárkózik fel.
Jövőre is gyenge marad a belföldi kereslet, ennek hatására csökkenhet az infláció, így 2012-ben éves átlagban 3,6 százalékra mérséklődhet a pénzromlás üteme, miközben a maginfláció 2011-ben és 2012-ben is 2,8-2,8 százalékra várható. A GDP bővülését jövőre 2,7 százalékra valószínűsítik az MNB-ben. A jegybank inflációs jelentése szerint az erőteljes nemzetközi keresletnek köszönhetően az ipari termelés 2009 eleje óta szinte töretlen növekedést mutat, míg a szolgáltató-ágazatok teljesítménye változatlanul gyenge. A tényleges kibocsátás a jegybank szakértőinek becslése szerint még mindig több mint 3 százalékkal maradhat el a potenciális szintjétől - olvasható a jelentésben.
Az inflációs jelentés megállapítja, hogy a kapacitások kihasználtsága az exportra termelő ágazatokban már elérheti a korábban jellemző mértéket, miközben a szolgáltató szektorban változatlanul érdemi szabad kapacitások lehetnek. A lakosság fogyasztási kiadásai 2009 vége óta stagnálnak, és nem mutatják az élénkülés jeleit. Több tényező is arra utal, hogy a fogyasztás visszafogott alakulása a jegybank korábbi előrejelzéseinél tartósabb folyamat lehet - figyelmeztet a jelentés. Az inflációs prognózis szerint a foglalkoztatás bővülése csak késéssel, és lassú ütemben követi a konjunktúra növekedését. A versenyszférában továbbra sem tapasztalható érdemi létszámbővülés, így tartósan magas munkanélküliségre lehet számítani.
A laza munkapiaci feltételek bérleszorító hatása a jövőben is fennmarad, így a munkapiac oldaláról jelentkező inflációs nyomás alacsonynak tekinthető. A háztartások fogyasztását továbbra is a bizonytalan jövedelem-kilátások és a magas adósságállomány miatt elhúzódó alkalmazkodás határozza meg, ráadásul további terhet jelent számukra a devizahitelek törlesztő-részleteinek emelkedése. A háztartások óvatos fogyasztói magatartására csak korlátozott hatással lesz az adósmentő csomag. Míg rövid távon a vártnál nagyobb mértékű reálhozam-kifizetés élénkítheti a fogyasztási kiadásokat, addig a Széll Kálmán-tervben és a konvergencia programban megfogalmazott intézkedések rövid távon rontják a háztartások jövedelmi pozícióját.
A válság miatt a lakosságban felerősödött az "óvatossági motívum", ami szintén a mérsékeltebb fogyasztásbővülés irányába hat - vélik a prognózis összeállítói. A jelentés utal arra is, hogy a szigorú hitelfeltételek és a bizonytalan makrogazdasági környezet miatt a beruházási aktivitás továbbra is visszafogott maradhat. A vállalati beruházások élénkülését a jövőben is gyenge belső kereslet, a változatlanul szigorú hitelfeltételek és a különadók fennmaradása akadályozza. Bár a bejelentett nagy autóipari beruházások érdemben növelik a beruházásokat, az ezen kívül eső ágazatok esetében inkább a meglévő kapacitások erőteljesebb kihasználására és a beruházások elhalasztására számítanak az MNB szakértői.
A jegybank most arra számít, hogy a költségsokkok közvetlen hatásai fokozatosan lecsengenek, ezzel együtt a tovagyűrűző hatások átmenetileg megemelik az inflációt. Folytatódik a gazdasági kilábalás, de a belső kereslet kibontakozása a korábban vártnál lassabb lehet. Virág Barnabás újságírói kérdésre elmondta, hogy a külső kamatkondíciók várható szigorodása, az ottani és a hazai piacon tapasztalható kamat különbözetének csökkenésével középtávon a forint árfolyamának gyengülése várható. (MTI)
