Elfogadta az Európai Parlament a magyarországi helyzetről szóló javaslatot
Az EP plenáris ülése a szociáldemokrata, a radikális baloldali, a liberális és a zöld frakció közös határozati javaslatát 362 igen szavazattal, 247 ellenében, 88 tartózkodás mellett fogadta el. A baloldali-zöld-liberális frakcióknak nincs többségük a strasbourgi testületben, a 751 mandátumból 362-vel rendelkeznek. A 751 képviselőből viszont csak 697 adta le szavazatát, és 88 tartózkodás mellett ez a voksok 51,9 százalékát jelenti.
Az elfogadott határozat leszögezi, hogy a halálbüntetés összeegyeztethetetlen az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletével, és ha egy tagország bevezetné, azzal megsértené az EU alapszerződését. "A halálbüntetés eltörlése mérföldkő az alapjogok európai fejlődésében" - húzza alá az EP határozata, majd nyomatékosítja, hogy az unió alapértékeinek súlyos megsértése maga után vonja a szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását, amely egy többlépcsős folyamat végén akár az adott tagállam kizárását is lehetővé teszi az uniós döntéshozatalból.
Az állásfoglalás elítéli, hogy Orbán Viktor kormányfő több kijelentésével is vitát kezdeményezett a halálbüntetésről. Ugyanakkor aláhúzza: tudomásul veszi, hogy a miniszterelnök tudatta, a kormány nem tervezi a halálbüntetés visszaállítását. A határozat kiemeli, hogy a kormányfőnek felelőssége van az unió alapértékeinek előmozdítása terén, s jó példát kell mutatnia.
A nemzeti konzultációval összefüggésben az elfogadott szöveg rögzíti, hogy a tagállamoknak szuverén joguk konzultációt kezdeményezni, megjegyzi ugyanakkor, hogy az ilyen megkérdezéseknek tükrözniük kell a kormányzat készségét a felelős kormányzásra, melynek célja demokratikus politikai megoldások megtalálása és az unió alapértékeinek tiszteletben tartása. A határozat nemcsak a nemzeti konzultációt, hanem az azzal összefüggésben indított kormányzati plakátkampányt is bírálja.
"Az Európai Parlament nyomatékosítja, hogy a Magyarországon a bevándorlásról és terrorizmusról kezdeményezett konzultáció tartalma és nyelvezete erősen félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan, részrehajló és közvetlen kapcsolatot teremt a migrációs jelenség és biztonsági kockázatok között" - áll a határozatban.
A szöveg emellett sajnálatát fejezi ki, hogy a kérdések az EU-t hibáztatják, a tagállamok felelősségének említése nélkül, emlékeztetve, hogy az uniós jogalkotásnak ők is teljes jogú résztvevői. A dokumentum minden tagállam részéről konstruktív hozzáállást szorgalmaz, kiemeli, hogy minden tagországnak teljes mértékben meg kell felelnie az uniós jognak, s minden jogszabályuknak tükrözniük kell az európai értékeket, amelyekkel összhangban kell állniuk. A tervezet ezzel kapcsolatban elítéli, hogy a tagállamok kormányait tömörítő tanács nem reagált a legutóbbi magyarországi eseményekre, s mind a minisztereket, mind az állam- illetve kormányfőket arra kérik, hogy foglalkozzanak Magyarországgal.
A szöveg szerint az elmúlt egy év magyarországi eseményei összességükben azt jelenthetik, hogy kialakulóban van annak veszélye, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri. Ezzel összefüggésben a határozat szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság legkésőbb szeptemberig készítsen mélyreható jelentést Magyarországról, emellett álljon elő javaslattal a demokrácia, az alapjogok, és a jogállamiság tiszteletben tartásának ellenőrzését és betartatását szolgáló uniós mechanizmusra, amely minden tagállamot egységes és objektív mutatók alapján, megkülönböztetés nélkül értékelne évről évre.
A négy frakció által beterjesztett közös határozati javaslat több olyan jelzőt és értékítéletet megfogalmazó kifejezést elhagyott, amely keményebb bírálatot fogalmazott meg, s a pártok javaslataiban külön-külön még szerepelt. A nemzeti konzultációt sem idegengyűlölőnek, sem gyűlöletkampánynak nem nevezi a szöveg, de továbbra is a konzultáció visszavonását sürgeti.
A Fidesz-KDNP-t is tagjai közt tudó néppárti frakció a határozati javaslat több olyan passzusáról is külön szavazást kért, amelyek bírálatot fogalmaznak meg, valamint arról is, amely azt kéri a bizottságtól, hogy világítsa át Magyarországot. Külön szavazást kért a jobbközép pártcsalád arról is, hogy rendszerszintű fenyegetés lenne kialakulóban a magyar jogállamiság terén, valamint arról a szakaszról, amely a tanácsot marasztalja el, és azt kéri, foglalkozzon Magyarországgal. A jelenlévő képviselők többsége ugyanakkor mindegyik szövegrészt támogatta, így azok benne maradtak a határozatban. (MTI)
