Ellentmondásos változások a hitelpiacon
Gazdasági válságok idején az emberek ódzkodnak a hitelek felvételétől – így tartja a közvélekedés, de a tavalyi hitelpiacot nézve nem ilyen egyszerű a képlet. Miközben összességében az új hitelkihelyezések volumene 8,7 százalékkal csökkent, addig a lakossági hitelállomány összességében nőtt, miközben egyes hiteltípusokból jelentősen többet vettek fel az emberek, mint egy évvel korábban.
A teljes lakossági hitelállomány az egyik összetevője az Intrum és a GKI fizetőképességi indexének. Az index 2020 áprilisában évtizedes mélypontra zuhant 18,9 pontra esett a koronavírus-járvány és a lezárások első hulláma miatt, a második negyedév végére 28,5-ös átlagot ért el.
A mutató csökkenését akkor elsősorban a munkanélküliség megugrása és a vállalatoknál bevezetett költségcsökkentés, például a bérek megvonása okozta. Ebből a szempontból azóta jelentős javulást tapasztalhattunk, a korlátozások enyhítése, a cégek járványhelyzethez való alkalmazkodása és az állami intézkedések (például a bérpótlék és az adókedvezmények) miatt. 2021 első negyedévére már nagyrészt helyreállt a lakosság fizetőképessége, bár a 2019-es szintet még nem érte el. A negyedév során átlagosan 39,07 pont volt a fizetőképességi index értéke, márciusban 42,57 ponton állt, ami a legmagasabb érték volt a válság kezdete óta.
Az Intrum korábbi felmérése, az Európai Fogyasztói Fizetési Jelentésből szintén az derült ki, hogy esett a hitelfelvételi kedv. A közvélemény-kutatás szerint 2019-ben a fogyasztók 63 százaléka vett fel valamilyen lakáshitelt, tavaly ez az arány már csak 20 százalék volt.
A magyar lakosság hitelállománya ezzel együtt, évek óta rendkívül alacsony más európai országokhoz képest, így ez a tényező egyelőre kevésbé befolyásolja a fizetőképességet. Annak ellenére, hogy 2020-ban csökkent a hitelfelvételi kedv, a hitelállomány 14,2 százalékkal növekedett. Ez jelentős részben a hitelmoratórium következménye: a törlesztés leállítása miatt sok ügyfél kintlévőségei nem csökkennek, ez az új hitelkihelyezésekkel együtt a teljes hitelállomány növekedéseként jelenik meg a statisztikákban. Szeptemberben már a lakossági hitelállomány 57 százaléka részt vett a moratóriumban, igaz, azóta sokan újraindították a törlesztést.
„A gazdasági visszaeséshez viszonyítva a hitelezés volumene enyhén csökkent” – mondta Deszpot Károly, az Intrum kereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatója. „Ez elsősorban az államilag támogatott hiteleknek volt köszönhető, amelyek már az elmúlt egy-két évben is dominálták a piacot. A Babaváró hitelek értéke például 31 százalékkal nőtt 2020-ban. Enyhén, 2 százalékkal nőtt az új lakáshitelek volumene is, ami részben szintén annak tudható be, hogy a babaváró hitelt 75 százalékát elfogadják a lakáshitel önrészeként a bankok. A lakáshitel felvételét szintén segíti a CSOK, hiszen amennyiben meglévő gyermekre igényeljük, akkor a bankok önerőként veszik figyelembe a kapott összeget.
Ezzel párhuzamosan 40 százalékkal esett az új személyi kölcsönök volumene, elsősorban azért, mert korábban ezt használták önrészként lakáshitelhez a vásárlók, ami a családtámogató kölcsönökkel okafogyottá vált.”
Deszpot Károly szerint a hitelintézeteknek jelenleg előnyösek az államilag támogatott hitelkonstrukciók, hiszen ezek jóval kisebb eséllyel válnak nemteljesítővé, hiszen sikeres babaváró hitel esetén az állam törleszt a fogyasztó helyett. A Babaváró hitel nagyszerű lehetőség a gyermeket tervezőknek, hiszen az első 5 évben kamatmentes a kölcsön, ha pedig ezen idő alatt legalább egy gyermek születik, akkor a kamatmentesség a futamidő végéig megmarad, valamint plusz 3 évre felfüggeszthető a törlesztés.
Továbbá, a járvány leküzdésével párhuzamosan, a fogyasztói bizalom és a vásárlóerő növekedésével (2022-ben) a lakosság jelentős része nem csak a hitelek törlesztésére lehet képes, de újak felvételére is valószínűleg vállalkozni fog, vagyis a lakossági hitelfelvétel növekedése várható. Ez azonban az állomány változására kis hatással lesz, mert újra beindulnak a törlesztések is.
A nemteljesítő hitelek aránya ezzel párhuzamosan növekedhet, és várhatóan megugrik, amikor a hitelmoratórium megszűnik. „A moratóriummal főként a kis jövedelmű adósok élnek, és félő, hogy az ő jövedelmük nem nő olyan mértékben, hogy 1-2 év múlva ki tudják fizetni a maguk előtt görgetett, nyújtott futamidejű tartozásokat a növekvő infláció mellett” – mondta Deszpot Károly.
