Érdemes most Japánban befektetni?
„Tulajdonképpen nyilvánvaló, hogy Sinzo Abe és pártja, a Liberális Demokrata Párt (LDP) többséget szerez a japán felsőházi választásokon, és ezzel megszűnhet a japán parlament második kamarájában évek óta fennálló politikai patthelyzet. Az azonban továbbra is kérdés marad, hogy mennyire lesz elég az Abe-kormány akarata ennek a mozgástérnek a tényleges kihasználásához, és ezzel a japán gazdaság felélesztését célzó, abenomics néven ismert terv harmadik pillérét jelentő szerkezeti reformok meg¬kezdéséhez, és a mélyen beágyazott érdekek ellenében történő végrehajtásához.
Pénz- és költségvetés-politikai intézkedéseknél többre van szükség
Az abenomics első két pillére – a Haruhiko Kuroda jegybankelnök által megkezdett pénzpolitikai expanzió és Abe ezzel párhuzamos konjunktúraprogramja – hosszú távon nem elég a cél eléréshez. A két évtizedes viszonylagos gazdasági stagnálás után az országnak szerkezeti megújulásra van szüksége.
Csak így erősíthető tartósan a japán gazdaság innovációképessége és termelékenysége, és teremthetők meg a jövőbeni növekedés alapjai. A reformfeladatok spektruma széles: a magángazdaság beruházási tevékenységét élénkítő adó-kedvezményektől az egész életükben ugyanannál a munkaadónál dolgozó munkavállalók által még ma is erősen dominált munkaerőpiac reformján át a jövőbeni energiaellátás kialakításáig terjed. A világ harmadik legnagyobb gazdasága a választást követően először valószínűleg a transzatlanti szabadkereskedelmi övezethez (TPP) történő csatlakozás tárgyalásait gyorsítja majd fel. Az emelkedő energiaárak miatt egyelőre ugyan az atomerőművek újbóli üzembe helyezése van napirenden, Abe sikerének egyik fokmérője mégis az lesz, hogy kormánya mennyire tudja erősíteni a versenyt a fontos iparágakban, például az energiaszektorban, és mennyire tudja meggyorsítani a megújuló energiaforrások terjedését.
A japán részvények nem túl drágák
A befektetők az ország demográfiai problémái miatt gyakran csak legyintenek Japánra. A növekedés kulcsa azonban nem a népességnövekedés, hanem a termelékenység javítása, amelynek az Abe-kormány most elindítója lehet. Ezenkívül maga a demográfiai trend is kínál lehetőségeket a gazdaság számára. A japán orvostechnikai ipar gyártói ebből ugyanúgy profitálnak majd, mint az idősotthonok üzemeltetői, vagy a nagy fogyasztási márkák, amelyek azzal arányosan erősödhetnek, ahogy sikerül a mélyen a nemzeti tudatba ivódott deflációs várakozástól elszakadni és a belső fogyasztást beindítani. Jó, ha a befektetők nem felejtik el azt sem, hogy a világ leginnovatívabb autógyártói és autóipari beszállítói között továbbra is van jó néhány japán cég.
A japán részvények nem különösebben kedvezően értékeltek, de semmiképp sem túl drágák. A japán részvények átlagos árfolyam/nyereség-rátája jelenleg kedvezőbb, mint az amerikai papíroké, sőt, az egy részvényre eső átlagos nyereség növekedését tekintve Japán a világelső. Ugyanakkor Japán továbbra is klasszikus anti-ETF piac: az erőteljes pénzpolitikai lazításból átmenetileg ugyan az egész japán részvénypiac profitált, a küszöbön álló szerkezeti reform során azonban a holnap nyerteseinek – azaz a végrehajtandó reformokból profitáló cégeknek – a felismerése a döntő, és nem a piac egészébe vetett bizalom.”
Alex Treves a Fidelity Worldwide Investment japán részvényekkel foglalkozó területének vezetője.
