Ért a magyar a tőzsdéhez!
Érdekes nemzetközi összehasonlítást végeztek a KBC Equitas szakemberei a régióban található tőzsdei forgalmakról, és azon belül a lakossági aktivitásról. A magyarországi helyzetet a cseh és a lengyel piaccal hasonlították össze, hiszen a modernkori részvénykereskedelem körülményei ezekben az országokban hasonlóan alakultak, és demográfiai jellemzőik is jól összevethetők.
A 2010-es forgalmi adatok szerint Budapest és Prága versenyéből a magyar főváros került ki győztesen: míg korábbi években fej-fej mellett haladt a két főváros tőzsdéje, 2010-ben a BÉT megelőzte a prágai tőzsdét forgalom tekintetében, éppen 20 milliárd eurót teljesítve, aminek a Prágában született forgalom csak háromnegyede. Varsóban ugyanakkor majdnem háromszor akkora forgalmat regisztráltak mint a BÉT-en. A tőzsdei forgalom tortájából mindhárom ország esetében az intézményi befektetők hasítják ki a legnagyobb szeletet, ezen belül is eltérő mértékben vannak jelen hazai és külföldi intézmények. A lakosság részesedése arányait tekintve a Budapesti Értéktőzsdén a legnagyobb, ráadásul a válság idején sem esett vissza. Emlékezetes volt, hogy a 2009 folyamán a mélypontról hirtelen ismét a korábbi magasságokba röpülő BUX idején a kisbefektetők sem tétlenkedtek, hanem időben visszatért a tőzsde iránti bizalmuk, és kivették részüket a long-piacon.
Ha az egy főre jutó GDP adatokra adott IMF becslést vetjük össze, akkor a magyarok nem a hozzánk hasonlóan 10 milliós csehekkel, hanem a lengyelekkel állnak egy szinten. Az utóbbi évek eltérő gazdasági teljesítményéből kifolyólag a csehek sokkal magasabb értékre tornázták fel a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-t.
Mindezen számokat egymáshoz viszonyítva képezhető egy olyan hányados, ami az egy főre jutó részvényforgalmat, és adott ország egy főre jutó GDP-jét veti össze. Ennek a hányadosnak az értéke Magyarország esetében a legnagyobb, mintegy kétszerese a régiós versenytársakénak.
Miközben a hányadost természetesen befolyásolják az aktuális GDP-trendek, az eltérés mégis olyan mértékű, hogy levonhatók belőle további következtetések. A válság idején szinte teljesen befagyó cseh lakossági aktivitással szemben a magyarok bátran vásároltak az olcsó magyar részvényekből. „Utólag láthatóan nagyszerű vételi lehetőség volt, ám akkoriban ilyen döntést meghozni korántsem volt nyilvánvaló. Kellett tehát egy nagyfokú bizalom, ami azóta is stabilan megvan” – mondja Tordai Péter a KBC Equitas vezérigazgatója.
A magyarok tőzsdéhez való viszonyából további következtetéseket is levontak a KBC szakemberei. Egyfelől, ilyen elkötelezettség mellett van remény arra, hogy a mostanában gyakran hangoztatott öngondoskodás valósággá váljon, és egyre többen vegyék kezükbe megtakarításaik menedzselését, annak egy meghatározott részét a nagyobb nyereség reményével kecsegtető tőkepiacokon önállóan forgatva. Ehhez a modern technikáknak köszönhetően egyre több segítséget tud adni egy brókercég. „A következő évek az ügyfélkiszolgálás minőségének versenyét hozzák ismét, a korábban jellemző árverseny helyett.” – jósolja Takács Szabolcs, a KBC Equitas üzletfejlesztési igazgatója. „Azok a brókercégek, amelyek a széles termékpalettát, valamint az ezek közötti válogatást és a befektetői döntéseket segítő információt a leginkább felhasználóbarát formában tudják nyújtani, nagy versenyelőnyre tesznek majd szert.”
„Noha sokan megkérdőjelezik a magyarok szakértelmét pénzügyi területen, ennél árnyaltabb a kép” – véli Tordai Péter. „Megfelelő eszközökkel és kielégítő információk birtokában a megtakarításokkal rendelkezők igenis képesek az önálló és felelős döntéshozatalra.” A szakember érvként hozza fel, hogy Prágában a forgalom a válság idején a felére esett vissza, majd tovább csökkent tavaly, ezzel szemben Budapesten csak 40%-os volt a visszaesés, és talpra állás követte. Ráadásul a cseh tőzsdén a kapitalizáció messze nem csökkent annak idején olyan mértékben, mint Budapesten, így a magyar forgalom relatív előnye még szembetűnőbb.
