Értékpapírosítás, a régi-új finanszírozási technika
"Az értékpapírosítás, azaz a securitization mint alternatív finanszírozási technika ismételten egyre nagyobb mértékben kezd megjelenni a nyugat-európai tőkepiacokon" - kezdte előadását Dimitrios Logizidis, a Gide Loyrette Nouel londoni irodájának értékpapírosításra szakosodott partnere. A klasszikus banki finanszírozással szemben – ahol a bank a hitelfelvevő általános gazdasági tevékenységének finanszírozása céljából nyújt kölcsönt – az értékpapírosítás lényege, hogy egy társaság (originátor) egyes jövedelemtermelő képességgel rendelkező eszközeit csomagba rendezi, amelyet átruház egy külön erre a célra létrehozott társaságra (SPV).
Az átruházható eszközöket lényegében az originátor mindennapi gazdasági tevékenységéből rendszeresen származó követelései, bevételei jelentik. Az értékpapírosítás során nem biztosított hitelnyújtásról, hanem az eszközcsomag valódi átruházásáról beszélünk. Ennek eredményeképpen az eszközök kikerülnek az originátor mérlegéből és átkerülnek az SPV mérlegébe. Az SPV a forrást az átvett eszközcsomag fedezetével kibocsátott értékpapírok értékesítése útján szerzi, melyeket a tőkepiac szereplői, jellemzően intézményi befektetők és biztosító társaságok vásárolnak meg. Az SPV által kibocsátott értékpapírok befektetői tehát nem az originátor általános üzleti tevékenységének kockázatát "futják", hanem kizárólag - és az originátortól elkülönítetten - az SPV által megvásárolt eszközök kockázatát.
Az értékpapírosítható eszközök lehetnek kereskedelmi és lakossági jelzáloghitelek, hitelkártya egyenlegek, kereskedelmi banki hitelek pénzfizetési kötelezettségei, lakossági hitelek egyenlegei, lízing bevételek, autóhitelek. Ezen túl a nem-jelzálogfedezetű követelések széles skálája, mint például kereskedelmi értékesítésből származó bevételek, szállítmányozó társaságok fizetési kötelezettségei a szállító vasúti társaság felé, gázszolgáltató társaságok vagy akár egyéb közszolgáltatók, mint például víz-, szennyvíz-, fűtés-, melegvíz-, hő-, elektromos áram szolgáltatók fogyasztók felé számlázott bevételei.
"Az értékpapírosítási tranzakciók ugyan nem adóvezérelt vagy adóoptimalizáló struktúrák, mégis, tekintettel az értékpapírosítás határokon átnyúló jellegére, figyelemmel kell lenni az adott struktúrában érintett országok nemzeti adójogszabályaira" - emelte ki David Klass, a Gide Loyrette Nouel londoni irodájának adójogi partnere, aki előadásában az értékpapírosítási tranzakciók egyes adójogi aspektusaira hívta fel a figyelmet. Eszerint a cél, hogy az értékpapírosítási tranzakció adósemleges struktúra keretén belül valósuljon meg, így fontos megvizsgálni, hogy az SPV hol kerül megalapításra, milyen forgalmi adó, forrásadó, illetve egyéb, az eszközöket esetlegesen terhelő illetékek alkalmazandóak az adott struktúrán belül.
William Oliver, a Gide Loyrette Nouel londoni irodájának tőkepiacra szakosodott vezető ügyvédje előadásában az értékpapírosítás egy sajátos típusáról, a kereskedelmi célú jelzáloghitelek (commercial mortgage backed securities - CMBS) értékpapírosításáról tartott előadásában kiemelte, hogy a nyugat-európai értékpapírosítási piacon az értékpapírosítható eszközök spektruma igen széles. Ide tartozhatnak az irodaházak, a logisztikai központok, a hotelek, a bevásárlóközpontok és az ipari ingatlanok. A CMBS befektetők napjainkban elsődlegesen az egyszerű struktúrákat keresik, amelyek kevés számú ingatlant (akár egy prémium ingatlant) és hitelfelvevőt foglalnak magukban.
"Jelenleg nincs speciális, az értékpapírosításról szóló jogszabály Magyarországon" – fejtette ki előadásában Dr. Ember Csaba, a Gide Loyrette Nouel budapesti banki és finanszírozási csoportjának vezetője. Az értékpapírosítási tranzakciók hátterét számos különböző jogszabály rendezi, ideértve többek között a polgári törvénykönyvet, a hitelintézeti törvényt, a tőkepiaci törvényt és a csődtörvényt. Azon kevés értékpapírosítási ügyletek azonban, amelyek a gazdasági válságot megelőzően valósultak meg Magyarországon, egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a magyar jog alatt is megvalósulhatnak értékpapírosítási ügyletek. Mindamellett egy, az értékpapírosítást szabályozó speciális jogszabály határozottan nagyobb jogi biztonságot nyújtana a tranzakcióban résztvevő valamennyi fél számára.
