Európa felszínének már közel 10%-át beton fedi

Betonba öntött Európa

Az Európai Statisztikai Hivatal adatai szerint Európa szárazföldi felszínének már 8,8 százaléka mesterséges, azaz lakhatási, kereskedelmi vagy ipari célokat szolgál. Szerencsére ebben az értékben benne foglaltatik némi zöldfelület is, kertek és parkok formájában, de nem túl magas arányban.

A teljes egészében mesterséges anyagokkal borított felületek arány közel 5%. Ide tartoznak az utak, a járdák, az épületek és a vasutak – írja a Bestmachinery.hu.

Ez a szám azért hihetetlenül magas, mert például a tavak, folyók és más vizes területek aránya csak 4,6 százalékot tesz ki. Azaz Európában több a beton, mint a vizes élőhely.

Mesterséges országok

Európában komoly különbségek vannak az egyes országok között. A kis területű Máltának például a harmadát fedi beton, de a Benelux-államoknak is több mint tizedét borítja valamilyen épület vagy út.

Magyarország a listán holtversenyben a 14., nálunk az ország területének 4%-án található betonfelület.

Természetesen ezek csak tipikusan, ember alkotta területek, de globális társadalmunk más területeket is intenzíven használ, ilyenek például a szántóföldek, ami az Unió területének negyedét teszi ki, de Magyarország felszínének fele szántó.

Máshol sem jobb a helyzet

Bár sokan azt gondolják, hogy Európa túlzott iparosodása áll a fenti, ijesztő adat mögött, valójában globálisan sem jobb a helyzet. A Columbia Egyetem felmérése szerint a Föld szárazföldi felszínének nagyjából 3%-a városias jellegű. És ebben az adatban nem szerepelnek az utak, vasutak valamint a kisebb települések által lefoglalt területek.

Egy 2007-es felmérés szerint a Föld felszínének már közel 7%-át borítja valamilyen mesterséges felület – utak, bányák, vagy települések – és a bolygó felszínének már több mint felét módosította az ember valamilyen formában. Egyedül a hegységek és a nagy kiterjedésű erdők számítanak még többé-kevésbé természetesnek.

Drasztikus hatások

A Föld beépítésének drámai hatásai lehetnek. A beépített területekre lehulló csapadék például nem tud beszivárogni a talajba, éppen ezért gyors lefolyású villámárvizeket idézhet elő. Ennél is fontosabb, hogy a beépített területek szerepet játszanak a Föld felmelegedésében. Ráadásul rengeteg élőlény életterét veszik el ezek a felszínek.

Mivel a Föld népessége folyamatosan nő, és a városokba áramlás is erőteljes a harmadik világban, ezért az előttünk álló évtizedekben tovább fog növekedni a mesterséges anyagokkal borított területek aránya a Földön.