Európai Bizottság - ki kéne vezetni az energiaszektorra kivetett különadókat
Az Európai Bizottság egyúttal felszólítja a tagállamokat, hogy igyekezzenek átültetni saját jogrendjükbe az energiapiac egységesítésére irányuló uniós szabályokat, továbbá a jövőben együtt kíván működni a tagországokkal annak érdekében, hogy a fogyasztók érdekei jobban érvényesüljenek, és a tagországok csökkentsék a torzító piaci beavatkozás mértékét. "Ha a gázról és a villamos áramról van szó, akkor a fogyasztók és a vállalkozások két dologban érdekeltek: a megfizethető áron érkező és biztos energiaellátásban. Ezt a működő európai energiapiac képes a legjobban szavatolni" - vélekedett Günther Oettinger energiaügyi biztos.
Annak érdekében, hogy 2014-re létrejöjjön az egységes európai energiapiac, a bizottság három területen javasol újabb intézkedéseket. Sürgeti, hogy minden tagállam ültesse át saját jogrendjébe a belső piacra vonatkozó jogszabályokat, és kényszerítse ki a piaci verseny szabályainak betartását, illetve azt, hogy a fogyasztók kapjanak nagyobb beleszólást energiafogyasztásukkal kapcsolatos döntéseikbe, a többi között lehetővé kell tenni, hogy három hét alatt ingyenesen válthassanak energiaszolgáltatót. A bizottság olyan felmérésekre hivatkozik, amelyek eredménye szerint jelenleg három fogyasztóból mindössze egyetlen egy mérlegeli a különböző energiaszolgáltatók ajánlatait. Ugyanakkor az uniós energiafogyasztók összesen 13 milliárd eurót takaríthatnának meg, ha a legolcsóbb áramszolgáltatást választanák.
Az Európai Unió emellett támogatni kívánja az úgynevezett "okos" fogyasztásmérő berendezések elterjedését, amelyekkel a fogyasztók jobban tudják ellenőrizni energiafogyasztásukat. A bizottság azt is megjegyzi, hogy jelenleg mindössze kilenc olyan ország van az EU-ban, amelyekben nincsenek érvényben hatósági kiskereskedelmi energiaárak, a testület meglátása szerint pedig az állami beavatkozás nem garantálja a legjobb üzletet a fogyasztó számára. A bizottság értékelése szerint ez a védelem hamis képzetét kelti, miközben eltántorítja a fogyasztókat attól, hogy utánanézzenek, hogyan járhatnának jobban, vagy miként használhatnák fel hatékonyabban az energiát.
"A szabályozott végfelhasználói árak akadályozzák a befektetéseket, visszatartják a vállalatokat a piacra lépéstől, valamint az új technológiákba történő beruházástól, az innovációtól. A költségek alatti szinten szabályozott árak adóssághoz vezetnek, amelyet végső soron az adófizetőknek kell megfizetniük" - érvel a bizottság a hatósági energiaárak rendszere ellen.
Fokozná emellett az Európai Bizottság a piaci rugalmasságot. Rámutat, hogy egyes tagállamok támogatást terveznek nyújtani áramtermelőiknek, hogy fenntartsák bizonyos kapacitásaikat arra az esetre, ha a bizonytalanabb források, mint például a víz- vagy a szélenergia, kevesebb áramot termelnek a tervezettnél. A brüsszeli testület ugyanakkor figyelmeztet, hogy ha ezt nem megfelelően hajtják végre, az az egységes piac széttöredezettségéhez vezethet. Ezért a tagállami szintű beavatkozás előtt a határokon átnyúló megoldások megfontolását javasolja a testület, úgy vélekedve, hogy az európai szintű megoldások általában költséghatékonyabbak.
A magyar energiapiacot elemző ajánlásban a bizottság rámutat, hogy Magyarországnak fokozatosan minden fogyasztóval szemben le kellene építenie a hatóságilag szabályozott árak rendszerét, fenntartva az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget, és hatékonyan fellépve a védendő fogyasztók érdekében. "Magyarországnak fokozatosan ki kellene vezetnie az energiaszektorra kivetett különadókat, mert ezek csökkentik a szolgáltatók képességét és hajlandóságát a befektetésre és az innovációra Magyarországon" - javasolja a bizottság.
A brüsszeli testület úgy véli, hogy a Magyar Energiahivatalnak önállóan kellene meghatároznia a hálózati díjakat és saját struktúráit, emellett Magyarországnak a villamosáram-hálózat tekintetében bővítenie kellene a határokon átnyúló kapacitásokat, hogy megkönnyítse az energiakereskedelmet a szomszédos államokkal. A bizottság úgy látja, hogy a közelmúltban bevezetett gázpiaci intézkedések korlátozzák az egyenlő piacra jutási lehetőségeket, ami felveti a súlyos piactorzulás kockázatát. A bizottság szerint Magyarországnak vissza kellene térnie ahhoz a gyakorlathoz, hogy megkülönböztetés nélküli hálózati díjszabást alkalmaz.
Az unió országainak kiskereskedelmi energiaárait elemezve a bizottsági dokumentum ismerteti, hogy egy átlagos európai magányfogyasztó 2011-ben 6 eurócentet kellett kifizessen egy kilowattórányi gázért, nominálértéken a magyar gázár kevéssel elmarad ettől. A bizottság viszont arra is rámutat, hogy 2011-ben vásárlóerő paritáson számítva Magyarországon, Bulgáriában, Szlovéniában és Svédországban kellett a háztartásoknak a legmagasabb árat fizetniük a földgázért. A villanyáram piacán egy átlagos európai háztartás 18 eurócentet fizetett 2011-ben egy kilowattóra gázért, aminél a magyar "villanyszámla" ugyan valamivel alacsonyabb, de vásárlóerő paritáson számítva Szlovákia mellett szintén Magyarországon kellett a háztartásoknak a legmagasabb árat fizetniük az elektromos áramért. (MTI)
