Európai bankok is a Bázel III bevezetésének elhalasztását követelik
Az Európai Bankszövetség múlt szerdán küldött levelet Michel Barnier-nek, a belső piacért felelős európai biztosnak, amelyben hivatalosan is a Bázel III szabályok későbbi bevezetését kérték. A bankok azzal indokolták a lépést, hogy versenyhátrányuk származna abból, ha nem egyszerre vezetnék be a szabályokat Európában és az Egyesült Államokban. A bankok egyben azt kérték, hogy egy évvel, 2014. január elsejére halasszák az új szabályozás európai bevezetését.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed november 9-én közölte: a szabályozás bizonytalanságai miatt, illetve a bankok részéről felmerülő számos kérdés miatt nem számítanak arra, hogy január elsejével hatályba lép a szabályozás. A döntés számos más ország szakemberének, így a kanadai és több európai jegybank elnökének rosszallását váltotta ki. Az új, Bázel III keretrendszer bevezetéséről döntő G20-as fórum mexikói elnökségének szakemberei szankciókat helyezett kilátásba az olyan országokkal szemben, amelyek nem teljesítik a szabályozás bevezetésére vállalt kötelezettségeit.
Egyes vélemények szerint az amerikai hezitálás az erős amerikai lobbinak is köszönhető, ugyanis a szigorúbb tőkekövetelmények egyrészt csökkentik a bankok mozgásterét, és így jövedelmezőségét, másrészt pedig drágítja a hitelezés költségét, s ezáltal lassíthatja a válságból való kilábalást. Az esetleges késlekedés mindazonáltal súlyos csapás lehet az egyetlen olyan pénzpiaci reformfolyamatra, amely nemzetközi szinten kezelte volna valamelyest a válság kialakulásához vezető problémákat. Németországban a BdB bankszövetség hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabályok bevezetésének "a lehető legközelebbinek kell lennie az amerikaihoz, de semmiképp nem volna szabad 2014 előtt megtörténnie". Olaszországban az olasz bankszövetség (ABI) elnöke, Giuseppe Mussari tömörebben fogalmazott: "A Bázel III-at el kell halasztani. Punktum". Itt az idő, hogy beszüntessék azt a gyakorlatot, hogy szabályokkal játszanak annak érdekében, hogy nem csak bankoknak, de országoknak és gazdaságoknak teremtenek előnyöket - tette hozzá.
Michel Barnier uniós biztos sajtóirodája mindenesetre a Reuters hírügynökség megkeresésére úgy válaszolt: a következő hetekben záródó európai egyeztetéseket követően egyértelmű álláspontot követelnek majd az Egyesült Államok részéről egy összehangolt megoldásról. "A Bázel III normarendszer fontos a biztonságos és versenyképes európai bankok számára" - tette hozzá. A biztos szóvivője hangsúlyozta: a legfontosabb most az, hogy lezáruljanak az egyeztetések, hogy 2013-tól alkalmazni lehessen a szabályokat, amelyek - mutatott rá - amúgy is csak fokozatosan lépnének hatályba 2019-ig. Az európai biztoshoz hasonlóan óvatos hangnemben nyilatkozott a német pénzügyminisztérium szóvivője: a Bázel III szabályozást érintheti némi rövid távú késlekedés, de lehetséges az időszerű bevezetés Európában.
A múlt héten Andreas Dombret, a Bundesbank német jegybank igazgatótanácsának tagja egy beszédében élesebb hangon kritizálta az amerikai döntést. A jegybanki szakember akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs alternatívája a Bázel III szabályozás világszinten történő bevezetésének, és arra szólította fel az amerikai hatóságokat, hogy ne kérdőjelezzék meg az utolsó utáni pillanatban az egész szabályrendszert, miután végig részvevői voltak a rendszer kialakításáról szóló tárgyalásoknak.
A G20-as országok állam- és kormányfői 2010 novemberében hagyták jóvá a szigorúbb banki tőke- és likviditási követelményeket előíró Bázel III szabályozás bevezetését. Az új előírások - amelyeket fokozatosan, 2013 és 2018 között kell hatályba léptetni - szerint a bankok kötelező tőketartalék-rátája 2,5 százalékról 7 százalékra emelkedik, de egyes rendszerkockázati jelentőségű bankoknak még ennél is magasabb tőketartalékkal kell működniük. A Bázel III ezen kívül a banki mérlegek méretére, illetve a likviditási helyzetre nézve is új előírásokat fogalmaz meg. (MTI)
