Európai valutaalap - ez lenne a megoldás?
Egy takarékossági politika csak akkor lehet sikeres, ha figyelembe veszi a gazdaság egyes szektorai - az állami szektor, a vállalatok és a háztartások - közötti kölcsönhatásokat. E nélkül fennáll a "takarékossági paradoxon" veszélye, vagyis megtörténhet, hogy a kiadáscsökkentéssel végül romlik az állam pénzügyi helyzete - figyelmeztetett Schulmeister. A WIFO gazdaságkutató intézet tudományos munkatársa az ausztriai külföldi újságírók szövetsége találkozója alkalmából nyilatkozott a hét végén az MTI-nek.
Egy "adósságfék" felépítésére elméletben két lehetőség áll rendelkezésre: az állami transzferek csökkentése, illetve a tehetősebbek adójának emelése - mondta. Az első éppen a közepes és az alacsony jövedelműeket érintené, ezzel szemben a tehetősek tudnának a leginkább hozzájárulni a deficitcsökkentéshez anélkül, hogy gazdasági "láncreakció" indulna be a szektorok között. Felidézte, hogy Ausztriában jelenleg éppen erről folyik a vita a két kormánypárt, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és a szociáldemokraták (SPÖ) között. Az osztrák elképzelés igazi problémája azonban jogi természetű - mondta.
A kormány javaslata szerint a strukturális deficit mértékének felső határát a GDP 0,3 százalékában szabnák meg. Ha ezt a koalíció terveinek megfelelően alkotmányos törvényben rögzítenék, akkor adott esetben alkotmányjogászoknak kellene olyan kérdésekben dönteniük, amiben még közgazdászok között sincsen egyetértés. Nevezetesen a deficit strukturális és konjunkturális elemeinek elhatárolása kérdésében - figyelmeztettet. A közgazdász bírálta Angela Merkel német kancellár pénteki javaslatát, hogy az euróövezet minden országa vezessen be "adósságféket".
Veszélyes, ha minden európai állam egyszerre nyúl a takarékoskodás eszközéhez - mondta. "Nem jelentene gondot, ha a másik két szektor növelné a kiadásait. De a jelenlegi helyzetben a vállalatok a recesszióra számítva csökkentik befektetéseiket és a háztartások is tartanak a takarékossági politikától. Így meglehetősen veszélyessé válhat, ha valamennyi ország egyszerre fogja vissza a kiadásokat". Schulmeister hasonlónak látja a helyzetet, mint amilyen 1930-ban állt elő, amikor az 1929-es tőzsdekrach után bekövetkezett recesszióra Edgar Hoover amerikai elnök és Heinrich Brüning német kancellár is megszorításokkal reagáltak. Ez - mondta - közvetve gazdasági válsághoz vezetett.
Az adósságcsökkentésre összpontosító politika azonban csak tüneti kezelés Schulmeister szerint. Jelenleg a politika és a befektetők is egymástól várják a megoldást - vélekedett. Nézete szerint a politikának kell cselekednie, úgy, hogy kézbe veszi a legfontosabb pénzpiaci ár, vagyis az állampapír-kamatok szabályozását. Az elmúlt harminc évben magasabbak voltak a kamatok Európában, mint a gazdasági növekedés, s ez már nem tartható fenn sokáig - hangsúlyozta. "Vagy ellenőrzése alá vonja a politika a kamatokat, vagy megbukik az euró" - jelentette ki.
A görög állampapírok felárai a megszorító csomag után sem csökkentek, ahogy Olaszországban a kormányváltás és Ausztriában az adósságfékről szóló bejelentés után sem - mondta. Schulmeister egy Európai Valutaalap létrehozását javasolja az euróövezetben, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) továbbfejlesztésével. Ez a pénzügyi alap az Egyesült Államok jegybankjához (Fed) hasonlóan működne, fix kamatozású eurókötvényeket bocsátana ki, amelyre teljes garanciát vállalna minden tagállamban és hosszú távon megszabná a kamatokat. Jelenleg is hasonlóan jár el az Európai Központi Bank, rövid futamidejű kamatokkal - tette hozzá. Egy monetáris alap a piacról finanszírozná az euróövezeti országokat teljes garanciavállalás mellett.
Emellett, ha a kereslet lecsökken, vásárolna is, és így kettős védőhálót biztosítana - mondta. Schulmeister szerint látható ugyan egyfajta tanulási folyamat az európai politikában, de ez túl lassú, ezzel szemben a válság nagyon gyorsan bontakozik ki. Meglátása szerint a jelenlegi válság nagyon súlyos politikai károkat okozhat. Franciaország elnökválasztás előtt áll, s a magas munkanélküliséggel szembesülve Nicolas Sarkozy Németországot fogja okolni a bajokért - vélekedett. Görögországban - tette hozzá - "már most is SS-egyenruhában látják Merkelt", mert továbbra is kioktatva érzik magukat, noha már beismerték, hogy hibáztak. "A múlt szellemei nem alszanak" - fogalmazott Stephan Schulmeister.
