Ez a véleménye az EKB-nak a PSZÁF és az MNB összevonásáról
Az EKB véleménye szerint elsődleges fontosságú olyan intézményi szerkezet létrehozása, amely elválasztja a monetáris politikát a rövidtávú politikai érdekek befolyásától. Az EKB értesülései szerint a törvényjavaslat kormány elé terjesztett változata lényeges módosításokat tartalmaz az EKB-hoz benyújtott változathoz képest, különösen a makroprudencális és a javadalmazási szakpolitikai kérdésekben - olvasható az EKB honlapján.
Ezért az EKB ismételten rögzíti, hogy konzultációt kell folytatni a szervezettel, amennyiben a kormány által jóváhagyott változat eltér az EKB-hoz beterjesztett szövegtől. Ilyen esetekben az EKB elvárja a konzultáló hatóságtól, hogy a lehető leghamarabb küldje meg számára a módosított jogszabálytervezetet annak érdekében, hogy a vélemény a legújabb szövegváltozatra épülhessen. (Az EKB most idézett véleménye még azelőtt született meg, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága szerdán módosító indítványt fogadott el, amely szerint már a közeljövőben összevonhatják az MNB és a PSZÁF feladat- és hatásköreit, ellátásukra pedig egy új szervezet jöhet létre.)
Az EKB nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövőben megfelelően tiszteletben tartaná az EKB-vel szembeni konzultációs kötelezettségét - áll a szervezet honlapon megjelent véleményében. Az EKB megismétli az MNB-törvény gyakori módosításával kapcsolatos korábbi észrevételeit a magyar jegybank függetlenségével összefüggésben: a jogi keretnek szilárd alapot kell biztosítania a központi bank (MNB) működéséhez. A Monetáris Tanács tagjainak jelölési eljárása, illetve az MNB döntéshozó testületeinek fizetési rendszere a közelmúltban többször módosult, anélkül, hogy ezekkel a testületekkel konzultáció folyt volna - áll az EKB véleményében.
A szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy az MNB-törvény gyakori módosításai a jogbiztonság elvével nem egyeztethetőek össze. E módosítások már eddig is jelentős hatást fejtettek ki az MNB szervezeti és irányítási stabilitására, ahogy a döntéshozó testületek tagjai számának tervezett növelésétől is ez várható. Az EKB értelmezése szerint az MNB-törvény átdolgozását az új alkotmányos keret indokolja, és üdvözölné az átdolgozás olyan végrehajtását, amelynek eredményeképpen létrejön a magyarországi központi banki tevékenység hosszú távon szilárd alapja - áll az EKB véleményében, amely a szervezet honlapján jelent meg. (MTI)
