Ezért nem csökkentett kamatot az MNB
A kamatdöntés indoklásában az NMB kifejti: idén a gazdaság kibocsátása csökken, és a növekedés csak 2013-ban indulhat meg. A kibocsátás az elkövetkező időszakban elmarad potenciális szintjétől. Az adóváltozások és más adminisztratív intézkedések következtében a fogyasztóiár-index cél felett alakul a monetáris politika időhorizontján.
A beérkezett júniusi inflációs adat az előzetesen vártnál magasabb volt. Az inflációs alapfolyamatokat mérő mutatók továbbra is alacsony szinten alakultak, az infláció gyorsulását döntően néhány tételhez köthető átmeneti tényezők okozhatták. A gyengülő belföldi kereslet következtében a reálgazdaság oldaláról érkező inflációs nyomás továbbra is mérsékelt, ugyanakkor az év eleji adóemelések, a Széll Kálmán terv intézkedései és a legutóbb bejelentett jövedékiadó-emelés tartósan cél fölött tartják az inflációt. A fogyasztói árakat érintő sorozatos indirektadó-emelések következtében az árindex 2013-ban is számottevően meghaladhatja a középtávú cél értékét. Bár a tartósan gyenge belföldi kereslet és a laza munkaerő-piaci feltételek mellett érdemi másodkörös hatásokra nem lehet számítani, az inflációs cél elérése várhatóan kitolódik.
A külső kereslet lassulása mérsékli a hazai exportot, emellett a felvevőpiacaink év második felétől várt élénkülését is jelentős bizonytalanság övezi. Ugyanakkor az elmúlt negyedévekben kiépült feldolgozóipari kapacitások termelésének felfutása ellensúlyozhatja a lassuló külső kereslet hatását. A belföldi kereslet várhatóan tovább mérséklődik az elkövetkező negyedévekben. A tartósan magas munkanélküliség, a csökkenő reáljövedelmek és az óvatos lakossági viselkedés csökkenő fogyasztást vetítenek előre, miközben a kedvezőtlen konjunktúra-kilátások, a nehezen kiszámítható üzleti környezet és a szigorú hitelfeltételek miatt a beruházási aktivitás is visszafogott marad.
A hazai kockázati megítélés javulásnak indult, ugyanakkor a pénzügyi piaci környezet továbbra is törékeny. Egyes euroövezeti országok adósságának fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok további növekedése a magyar pénzügyi piaci eszközök felárát is kedvezőtlenül befolyásolhatja, ugyanakkor az eurózóna országai helyzetének stabilizálódása Magyarország kockázati megítélését is javíthatja A Monetáris Tanács üdvözli a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap közötti tárgyalások megkezdését. A változékony kockázati környezetben a megállapodás megkötése elősegítheti a kockázati megítélés tartós javulását. A kockázati prémium jövőbeni alakulása szempontjából az is kiemelten fontos, hogy a kormány elkötelezett maradjon a tervezett költségvetési hiánycél tartása mellett.
A Monetáris Tanács a fentiek figyelembevételével az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A monetáris politika a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fenntartásával, az árstabilitás biztosításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. A Monetáris Tanács mindent megtesz annak érdekében, hogy a bejelentett kormányzati intézkedések árszintemelő hatásának ne legyenek másodkörös következményei, és az intézkedések közvetlen hatásának kifutása után az infláció a középtávú céllal összhangban alakuljon.
A változékony kockázati környezet és a célt hosszabb időszakon keresztül meghaladó infláció továbbra is óvatos monetáris politikát indokolnak. Kamatcsökkentésre a kockázati prémium tartós és érdemi csökkenése és az inflációs kilátások javulása esetén kerülhet sor.
