A BRIC országok adnának pénzt az IMF-nek Európa megsegítésére?
Egy név nélkül idézett "európai illetékes" a londoni gazdasági napilapnak kijelentette: az Európában egyre elterjedtebb nézet szerint az euróövezeti válság túl nagy probléma ahhoz, semhogy Európa egyedül meg tudná oldani. A válság megfelelő kezeléséhez amerikai és kínai pénzre van szükség, ami viszont az IMF bevonását jelenti - mondta a Financial Times forrása.
A lap szerint azonban a gyakorlatban az Egyesült Államok nehezen tudna jelentősebb hozzájárulást nyújtani, "a tárgyalásokat ismerő" források ugyanakkor elmondták, hogy Kína és Brazília már kifejezte érdeklődését az euróövezet megsegítését célzó IMF-feltőkésítés iránt. A Financial Times ezzel kapcsolatban felidézi, hogy Guido Mantega brazil pénzügyminiszter az IMF és a Világbank múlt havi washingtoni közgyűlésén már felvetette a "BRIC-országok" - vagyis a négy legnagyobb felzárkózó gazdaság, Brazília, Oroszország, India és Kína - által Európának nyújtandó segítség lehetőségét.
A részletek még kidolgozásra várnak, de az így befolyó pótlólagos tőkét olyan IMF-hitelkeretek finanszírozására lehetne felhasználni, amelyek célja a görögországi válság spanyolországi és olaszországi átterjedésének megakadályozása, vagy az európai bankok feltőkésítése - idézte forrásait a pénteki Financial Times. A tervezett finanszírozás méretéről is még folynak a tárgyalások, de a Financial Times szerint ahhoz, hogy érdemi hatást lehessen elérni az euróövezeti adósságválság kezelésében, több százmilliárd dolláros hitelforrást kell létrehozni. Ennek nyomán az IMF jó eséllyel nagyobb beleszólást is kapna az euróövezeti mentőtervek kialakításába - jegyezte meg a londoni napilap.
A Financial Times értesülései szerint az elképzelések között szerepel, hogy a felzárkózó térségi országok egy külön e célból létrehozandó IMF-alapba fizetnének be - ez elkülönülne a tagországok rendes befizetéseitől -, vagy pedig az IMF által kibocsátandó külön kötvényeket vásárolnák meg. Az IMF nem kommentálta a lap értesüléseit, de a valutaalap kínai osztályának volt vezetője, Eswar Prasad elmondta: a felmerült javaslatok alapján a nagy felzárkózó piaci országok anélkül tudnák kisegíteni Európát, hogy közvetlenül euróövezeti államkötvényeket kellene vásárolniuk, mivel ezzel veszteségeknek tennék ki magukat. Londoni pénzügyi elemzők már korábban kétségbe vonták, hogy az euróövezet Kínától remélhetne közvetlen nagyszabású államkötvény-vásárlásokat.
A Capital Economics, az egyik vezető londoni pénzügyi elemzőközpont szakértői által nemrégiben összeállított helyzetértékelés szerint nincs egyértelmű ok arra, hogy Kína miért vállalná önként az utolsó adósság-befektetői mentsvár szerepét "törlesztésképtelenséghez közeli" euróövezeti országok esetében. A kínai illetékesek pontosan tudatában vannak azoknak a veszteségeknek, amelyeket bizonyos korábbi külföldi befektetéseken elszenvedtek, és nem akarhatják azt a látszatot kelteni magukról, hogy "a nép tőkéjét teszik kockára egy vesztes ügyért" - állt a Capital Economics londoni elemzésében.
A ház szerint Kínának egyértelműen érdekében áll az euróövezeti gazdaság és a pénzügyi rendszer stabilitása, ám ha Európa nem tudja megoldani saját problémáit, vagy ha éppenséggel az euróövezet valamilyen formában bekövetkező felbomlása szolgálná több tagállam hosszabb távú érdekét - ez egyébként a Capital Economics szakértőinek régen hangoztatott véleménye -, akkor "Peking nem fogja ennek útját állni". A cég szerint a közvetlen kínai eurómentő szereppel kapcsolatos kétségek másik fő indokát az euróövezet szerkezeti problémái jelentik, amelyek messze nem csak abból állnak, hogy "minden hónapban találni kell vásárlókat bizonyos mennyiségű kormánykötvényre".
Más nagy londoni elemzőházak szerint lehetséges, hogy máris késő bármiféle euróövezeti mentőprogrammal próbálkozni. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző csoportja - októberre szóló legújabb globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt most már 40 százalékosra teszi az euróövezet felbomlásának valószínűségét. Az EIU által a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyv egyaránt elképzelhetőnek nevezi az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené. (MTI)
