Felfelé korrigálta GDP előrejelzését a GKI
Az EU gazdasága idén stagnál, 2014-ben 1,4%-os növekedés várható. Ez szinte teljesen egybevág az EU tavaszi prognózisával. Ugyanakkor az Európai Bizottság javított magyar növekedési előrejelzésén, 2013-ra a tavaszi 0,2% helyett most 0,7%-os, 2014-re pedig 1,4% helyett 1,8%-os GDP-növekedést vár. Más nemzetközi intézmények is (pl. OECD) hasonló korrekciót jelentettek be.
Magyarországon a GDP 2013. III. negyedévében 1,7%-kal, az I-III. negyedévben 0,5%-kal, a vártnál gyorsabban bővült. A növekedés várható volt, a dinamika azonban meglepő. A kedvező eredmény több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a termelési oldalon különösen a mezőgazdaság, de az építőipar is, a felhasználási oldalon pedig a beruházás a korábban gondoltnál jobban fejlődött. Másrészt a KSH korrigálta a korábbi negyedévek GDP adatait, a tavalyi I-III. negyedévet kissé lejjebb, az idei első két negyedévet érdemben feljebb vitte.
A bruttó termelési adatok alapján az iparban és a kereskedelemben 2013 I-III. negyedévében még csak stagnálás volt (de a III. negyedévben már egyértelmű növekedés). A GKI-Erste konjunktúraindex az üzleti szférában és a fogyasztók körében is további javulást valószínűsít. A IV. negyedévben – a tavalyi alacsony bázishoz képest – a GDP 2% körüli emelkedése valószínű, ami 2013 egészében 1%-os dinamikát jelent. A növekedés túlnyomórészt a mezőgazdaságnak – a tavalyi nagyon rossz után viszonylag jó idei termésnek, vagyis az „időjárásnak” – lesz köszönhető. A IV. negyedévi magasabb dinamika pedig az építőipar – rendkívül alacsony bázisról induló – gyors fejlődése mellett az ipari export (az európai konjunktúra) némi javulásának, továbbá a fogyasztók növekvő reáljövedelme hatására lassan, de emelkedő kiskereskedelmi forgalomnak lesz az eredménye. A valódi – közmunka nélküli – hazai foglalkoztatás idén csökken, jövőre nagyjából stagnál, miközben a kimutatott munkanélküliség a választások előtt különösen kiterjesztett közmunka következtében látszólag kedvezően alakul.
2014-ben - az ideihez hasonló időjárási viszonyok esetén – az ipari kivitel gyorsulása és a szolgáltató ágazatok visszaesésének befejeződése bővítheti a GDP-t, de ez összességében az ideinél alig gyorsabb, 1,3% körüli növekedést alapoz meg. Ráadásul kedvezőtlen strukturális változást jelez, hogy miközben az import jövőre várhatóan lassabban bővül az exportnál – ami önmagában az élénkülés beindulásának kísérőjelensége lehet –, ez nem az ideihez képest valószínűleg lassuló, csak 2%-kal emelkedő beruházásoknak lesz a következménye, hanem a választási évben – átmenetileg – 1,5%-ra emelkedő fogyasztásnak. A befektetési környezet ugyanis a jogbiztonság hiánya miatt továbbra is rossz. Ezen érdemben az MNB növekedési hitelprogramja sem tud változtatni. Mindez arra utal, hogy a gyorsulás nem folytatódik, az idei IV. negyedévhez képest jövőre a GDP-dinamika inkább kissé lassul.
