Felgyorsult az infláció Törökországban

A török statisztikai hivatal hétfőn közölte, hogy májusban 17,53 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. Ez a legmagasabb érték 2019 májusa óta. Elemzők alacsonyabb, 17 százalékos inflációs adatra számítottak júniusra a májusi 16,59 százalék után.
   
Havi összevetésben 1,94 százalékkal nőttek az árak, ami ugyancsak meghaladta az elemzők által várt 1,5 százalékot. Májusban 0,89 százalékos emelkedést mértek az előző hónaphoz képest.
   
Az élelmiszerek, az energia, az alkoholos italok, a dohány és az arany gyakran változékony árát nem számolva májushoz képest 2,54 százalékkal, tavaly júniushoz viszonyítva pedig 17,47 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
   
A szállítással kapcsolatos árak 26,29 százalékkal emelkedtek júniusban éves bázison, ez volt a legnagyobb növekedés, míg a legkisebb drágulást az alkoholos italok és dohánytermékek esetében jegyezték fel, 2,01 százalékosat.  
   
Törökországban 2019 novembere óta tartósan kétszámjegyű az infláció. A török jegybank legutóbbi, június eleji ülésén immár már a harmadik egymást követő ülésén 19 százalékon hagyta az irányadó, egyhetes repókamatot.
   
Júniusban a jegybank jelezte, hogy az  irányadó kamatlábat továbbra is az infláció feletti szinten határozzák meg mindaddig, amíg erős mutatók alá nem támasztják, hogy az infláció tartósan csökken és az 5 százalékos középtávú célszámra mérséklődik. Akkor a török jegybank azzal számolt, hogy az áprilisi, 17,1 százalékon tetőzött az infláció, és annak éves üteme decemberre 12,2 százalékra mérséklődik, miután a korábbi kamatemelések elkezdték hűteni a keresletet a gazdaságban. Májusban némileg valóban enyhült, 16,59 százalékra csökkent a fogyasztói árak emelkedésének éves üteme, de a hétfőn ismertetett júniusi adat romlást jelzett.
   
A török gazdaság azon kivételek közé tartozik, amelyek recesszió nélkül vészelték át a koronavírus-járvány csapásait tavaly, 1,8 százalékkal nőtt a gazdaság, gyorsult az ütem a 2019-ben mért 0,9 százalékhoz képest. A növekedésnek azonban súlyos ára volt: az olcsó hitelek rekordmélységbe taszították a török líra árfolyamát, leapasztották az ország devizatartalékait, szították az inflációt, és hátráltatták a munkahelyteremtést.