Félmillió magyar adós 90 százaléka nem vitatta tartozását tavaly

A tavaly indított összesen 527 698 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem túlnyomó többségét követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok – tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók – kezdeményezték. Emellett sok volt a hitelkártya-tartozás, a parkolási bírság, valamint a szerzői jogvédelem miatt indított fizetési meghagyás is. Az eljárások 96 százalékát 10 ezer és egymillió forint közötti összegű tartozás miatt indították, de több mint ezer esetben 10 millió forint feletti követelés érvényesítésére is benyújtottak kérelmet – utóbbira jellemzően céges ügyekben került sor.

Nem kell bizonyíték az eljárás megindításához

Az eljárások döntő részét – 521 ezer kérelmet – elektronikusan nyújtották be, a szóban vagy papíron előterjesztett kérelmek száma elenyésző volt. Papíralapon és szóban magánszemélyek nyújthatnak be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, valamint olyan társasházak, amelyeknek a közös képviseletét nem egyéni vállalkozó vagy jogi személy látja el. „A szóbeli és papíralapú kérelmek alacsony aránya (1,2 százalék) azt mutatja, hogy továbbra is kevés magánszemély kezdeményezi az eljárást” – mondta Tóth Ádám. A MOKK elnöke hangsúlyozta, hogy az ismerethiány és az elhúzódó pereskedéstől való félelem miatt még mindig sokan hagyják veszni a jogos pénzkövetelésüket.

Holott 30 millió forintos összeghatár alatt magánszemélyek bármely közjegyzőnél kezdeményezhetik a fizetési meghagyás kibocsátását, 3 millió forint alatt pedig ez a legegyszerűbb módja a per nélküli pénzkövetelésnek. Tipikusan ilyen helyzet, ha a bérlő elmarad a bérleti díjjal, nem fizetnek vissza egy magánkölcsönt, vagy károkozásból eredően van követelésünk valakivel szemben. De akkor is kezdeményezhető fizetési meghagyásos eljárás, ha egy webáruház nem fizeti vissza a visszaküldött termék vételárát, a légitársaság megfeledkezik a poggyászkár megtérítéséről, vagy a munkáltató nem fizeti ki az alkalmazott munkabérét, túlóráját, végkielégítését. 

A tévhitekkel ellentétben a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséhez nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések vagy más bizonyítékok csatolására sem – csupán kérelmezni kell a közjegyzőnél a fizetési meghagyás kibocsátását. Az eljárás egyszerű és gyors. Ha a kérelem elektronikus úton érkezik, a fizetési meghagyást 3 munkanapon belül, a szóbeli vagy papíralapú kérelmek esetén pedig 15 napon belül kell elbírálnia a közjegyzőnek. A tartozást akkor sem érdemes veszni hagyni, ha az adósunk nem rendelkezik magyarországi székhellyel, ebben az esetben európai fizetési meghagyásos eljárás keretében érvényesítheti követelését az, akinek tartoznak. 

Növeli a fizetési hajlandóságot a fizetési meghagyás

Az eljárás mellett szól az is, hogy a tavaly kibocsátott fizetési meghagyások 90,5 százaléka néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött. Vagy azért, mert a fizetésre kötelezett elismerte tartozását vagy, mert nem élt ellentmondással ellene, ami szintén elegendő ahhoz, hogy a fizetési meghagyás a kézhezvételét követő tizenhatodik napon jogerőssé váljon. Aki ezt követően sem fizet, az ellen végrehajtást lehet kezdeményezni. Ilyen eljárást 2019-ben 401 ezer esetben kértek, azaz tízből átlagosan végül hét esetben indult végrehajtás az adósokkal szemben.

Ennek oka, hogy a fizetési meghagyás kézhezvétele növeli a fizetési hajlandóságot, azaz sok adós nem várja meg, míg végrehajtási szakaszba kerül az ügye, hanem rendezi a tartozását. Ha az adós vitatja a tartozását, akkor a fizetési meghagyással szemben ellentmondást terjeszthet elő, melynek az a következménye, hogy az eljárás perré alakul és a bíróságon peres ügyként folytatódik. 2019-ben a fizetési meghagyások mindössze 5,5 százalékából, 29 ezer eljárásból lett per, mert a fizetésre kötelezettek részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat.

„Cégek és más jogi személyek – például alapítványok, egyesületek –, illetve az egyéni vállalkozók kizárólag elektronikus úton mondhatnak ellent, ha fizetési meghagyást kapnak – hívta fel a figyelmet Tóth Ádám. Ha nem így tesznek, a beadványukat automatikusan vissza kell utasítani, így akár kicsúszhatnak a rendelkezésre álló 15 napos határidőből, és végrehajtási eljárás is indulhat ellenük.

KALKULÁTORUNKKAL (csak kattints rá) MOST KISZÁMOLHATOD, HOGY:

- Mekkora az agyad a magyar átlaghoz képest?

- Mekkora lenne az ideális vérnyomásod?

- Mennyi pénzt kellene keresned, ha rendesen megfizetnék a tudásodat?