Mitől és kitől függ a nyugdíjemelés mértéke Magyarországon?

A magyar nyugdíjemelésről szóló vitákban gyakran összekeveredik három különböző kérdés: mennyivel nő a havi nyugdíj, megőrzi-e az ellátás a vásárlóerejét, illetve javul-e a nyugdíjasok életszínvonala az aktív keresők helyzetéhez képest.

Mitől és kitől függ a nyugdíjemelés mértéke Magyarországon?

A jelenlegi szabályozás elsődlegesen az első két kérdésre ad választ. A rendszer alapelve az inflációkövetés: a már megállapított nyugdíjakat minden év januárjában az adott évre tervezett fogyasztóiár-növekedés mértékével emelik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden nyugdíjas ugyanannyi forintot kap, és azt sem, hogy a nyugdíjak automatikusan együtt nőnek a bérekkel.

A jogszabályi alap: a tervezett infláció

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint a tárgyév január 1-je előtt megállapított nyugellátást a következő januárban az adott évre tervezett fogyasztóiár-növekedésnek megfelelő százalékkal kell emelni. A tervezett inflációt a központi költségvetésről szóló törvény rögzíti. Vagyis a januári emelés mértékét nem az előző év tényleges inflációja, hanem a következő évre készített kormányzati makrogazdasági előrejelzés határozza meg.

Ez fontos különbség. A januári emelés egy előrejelzésen alapuló, megelőlegezett korrekció. Amikor például a költségvetés 3,6 százalékos éves inflációval számol, a nyugdíjakat januártól 3,6 százalékkal növelik, függetlenül attól, hogy az év első hónapjaiban az árak ennél gyorsabban vagy lassabban emelkednek. A tényleges folyamatokat később vizsgálják felül.

A 2026. évi költségvetési törvény például 3,6 százalékos fogyasztóiár-növekedést írt elő a 2026. januári nyugdíjemelés meghatározásához. Ez jól mutatja, hogy az emelési százalék konkrét értéke minden évben a költségvetési tervezés része.

Nem minden frissen megállapított nyugdíj emelkedik azonnal

Az emelés időpontjánál a nyugdíj megállapításának kezdő napja is számít. A januári rendszeres emelés fő szabály szerint azokra az ellátásokra vonatkozik, amelyeket már a tárgyévet megelőzően megállapítottak.

Aki az adott év folyamán válik nyugdíjassá, annak újonnan kiszámított ellátását általában nem növelik meg utólag az ugyanazon év januári százalékával, mert az összegét már az adott évre érvényes valorizációs szorzók és nyugdíjszámítási szabályok alapján állapítják meg. Első rendszeres emelésére rendszerint a következő év januárjában kerül sor.

Ez a különbség azért lényeges, mert a nyugdíj megállapítása és a már folyósított nyugdíj emelése két eltérő folyamat. Az induló nyugdíj nagyságát elsősorban az elismert szolgálati idő, a nyugdíjalapot képező keresetek és azok valorizációja határozza meg. Az éves emelés ezzel szemben már a korábban megállapított havi összeg vásárlóerejét próbálja megőrizni.

A százalékos emelés alapja mindig az emelés előtt ténylegesen folyósított, jogszabály szerint növelendő ellátási összeg. Ezért ugyanaz a százalék eltérő eredményhez vezethet nemcsak két különböző embernél, hanem akkor is, ha valaki több, egymás mellett folyósítható ellátásban részesül. Az egyes ellátások emelhetőségét és együttfolyósítását külön szabályok rendezik.

Mi történik, ha a tervezett infláció tévesnek bizonyul?

A rendszer egyik legfontosabb eleme az évközi korrekció. Ha az év során várható infláció magasabbnak bizonyul a januári emelés alapjául szolgáló értéknél, novemberben kiegészítő intézkedésre kerülhet sor.

A szabályozás két esetet különböztet meg. Ha a várható éves infláció legalább egy százalékponttal meghaladja a januárban figyelembe vett mértéket, novemberben kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani, január 1-jére visszamenőleges hatállyal. Ez azt jelenti, hogy megemelik a novemberi havi nyugdíjat, és egy összegben rendezik a januártól októberig felhalmozódott különbözetet is.

Ha az eltérés nem éri el az egy százalékpontot, a különbözetet novemberben egy összegben fizetik ki. Ilyenkor technikailag nem ugyanúgy történik a korrekció, mint a legalább egyszázalékpontos eltérésnél, de a következő januári emelés előtt a nyugdíj alapjába is beépül a jogszabályban meghatározott módon.

A korrekció célja tehát az, hogy az éves nyugdíjnövekedés végül igazodjon az éves áremelkedéshez. A mechanizmus azonban időbeli késéssel működik: ha az infláció év közben gyorsul, a nyugdíjasok hónapokon át a korábban megállapított összegből gazdálkodnak, és csak novemberben kapják meg a különbözetet. Ez pénzügyi szempontból különösen az alacsony ellátásból élőknek lehet megterhelő.

Melyik infláció számít?

A nyugdíjemelésnél nem kizárólag az általános fogyasztóiár-indexnek van jelentősége. A törvény kimondja, hogy az évközi korrekció meghatározásakor a nyugdíjasok fogyasztóiár-növekedésének, az év első nyolc hónapjának tényadatain alapuló várható értékét kell figyelembe venni, ha az magasabb az általános inflációnál.

A nyugdíjas fogyasztóiár-index azért térhet el az országos átlagtól, mert a nyugdíjas háztartások fogyasztási szerkezete más. Általában nagyobb arányt képviselnek benne az élelmiszerek, a háztartási energia, az egészségügyi kiadások, a gyógyszerek és a mindennapi szolgáltatások, miközben kisebb súlyúak lehetnek a gyermekneveléssel, oktatással vagy bizonyos tartós fogyasztási cikkekkel kapcsolatos kiadások.

A KSH a nyugdíjas árindexet külön fogyasztási kosár és súlyozás alapján számítja; a gyermekneveléshez kapcsolódó tételeket például nem veszi figyelembe.

Ez azért lényeges, mert két azonos összegű inflációs adat mögött egészen eltérő élethelyzetek állhatnak. Ha például az elektronikai termékek olcsóbbá válnak, miközben az élelmiszerek és a gyógyszerek erősen drágulnak, az általános infláció mérsékeltebb lehet annál, amit egy idős, rendszeresen gyógyszert vásárló ember ténylegesen érzékel.

A százalék azonos, a forintösszeg nem

A rendszer százalékos emelést alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a százalékot kell rávetíteni az eltérő összegű nyugdíjakra. Emiatt a magasabb nyugdíjban részesülők forintban nagyobb emelést kapnak.

Egy 150 ezer forintos nyugdíj 5 százalékos emelése havi 7500 forint növekedést jelent. Egy 400 ezer forintos ellátás ugyanilyen százalékkal 20 ezer forinttal nő. A két jogosult nyugdíja azonos arányban emelkedik, de a különbség havi 12 500 forinttal tovább nő.

Ez a rendszer biztosítja, hogy minden nyugdíj nominális értéke azonos arányban változzon, ugyanakkor konzerválja, sőt forintban növeli a korábban kialakult különbségeket. Az inflációkövetés tehát nem szociális újraelosztási eszköz. Nem ad automatikusan nagyobb százalékot az alacsony nyugdíjakra, és nem állapít meg egységes forintösszegű emelést.

Miért nem függ közvetlenül a béremelkedéstől?

A jelenlegi szabályozás alapján a rendszeres nyugdíjemelés mértékét alapvetően nem a bérek növekedése, hanem az infláció határozza meg. Ez azt jelenti, hogy ha a keresetek gyorsabban nőnek az áraknál, a nyugdíjak vásárlóereje elvileg megmaradhat, de a nyugdíjasok relatív jövedelmi helyzete romolhat az aktív dolgozókéhoz képest.

Például ha egy évben az infláció 4 százalék, a bérek pedig 10 százalékkal nőnek, a nyugdíjak 4 százalékos emelése megvédheti a fogyasztási lehetőségek átlagos szintjét, de a nyugdíjak és a keresetek közötti arány csökken. Hosszabb idő alatt ez jelentős különbséget eredményezhet.

Korábban Magyarországon működött olyan indexálási rendszer, amely az árak és a bérek változását egyaránt figyelembe vette. A mai rendszer ezzel szemben az árstabilitási szempontot helyezi előtérbe: a cél elsősorban a nyugdíjak reálértékének megőrzése, nem pedig az, hogy a nyugdíjasok automatikusan részesedjenek a gazdasági és kereseti növekedésből.

A gazdaság teljesítménye közvetetten mégis számít

Bár a rendes nyugdíjemelési képletben a GDP-növekedés nem szerepel, a gazdaság állapota közvetetten hat a nyugdíjasok jövedelmére. A gyorsabb növekedés javíthatja a költségvetés bevételeit, és lehetőséget teremthet egyszeri vagy tartós intézkedésekre. Gyengébb gazdasági teljesítmény, magas hiány vagy növekvő államadósság esetén viszont szűkebb lehet a kormány mozgástere.

A nyugdíjprémium külön jogintézmény. Fő szabály szerint akkor fizethető, ha a várható gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, és teljesül a költségvetési egyenlegre vonatkozó feltétel. A prémium azonban egyszeri kifizetés, nem azonos a rendszeres nyugdíjemeléssel, és nem épül be automatikusan a következő évi havi nyugdíj alapjába.

Hasonlóképpen a tizenharmadik havi nyugdíj, az esetleges további havi juttatás, az egyszeri utalvány vagy más támogatás sem változtatja meg önmagában az éves emelési százalékot. Ezek külön kormányzati vagy törvényi intézkedések, ezért az elemzésben el kell választani őket az inflációkövető emeléstől.

Mikor válik ismertté a következő évi emelés?

A következő év januári emelésének mértéke akkor válik jogilag meghatározottá, amikor a költségvetési törvény vagy más kapcsolódó jogszabály rögzíti a figyelembe veendő fogyasztóiár-növekedést.

Emiatt a 2027-ben esedékes nyugdíj emelés pontos százalékát nem a 2026-ban már bekövetkezett infláció önmagában, hanem elsősorban a 2027-re elfogadott költségvetési inflációs előrejelzés határozza meg. Ha a tényleges 2027-es áremelkedés ettől eltér, novemberben működésbe léphet a korrekciós mechanizmus.

A nyugdíjasok számára ezért két adat egyaránt fontos: a költségvetésben szereplő tervezett infláció, amely a januári emelést meghatározza, valamint az év első nyolc hónapjának általános és nyugdíjas inflációs folyamata, amelyből az esetleges novemberi korrekcióra lehet következtetni.

Mitől függ a nyugdíj tényleges vásárlóereje?

A hivatalos emelési százalék önmagában nem mondja meg, hogy egy adott nyugdíjas jobban vagy rosszabbul él-e. A tényleges vásárlóerő függ az egyéni fogyasztási szerkezettől, a lakhatás módjától, az egészségi állapottól, a gyógyszerkiadásoktól, a településtől, a háztartás létszámától és attól is, hogy az érintett rendelkezik-e más jövedelemmel vagy megtakarítással.

Egy saját tulajdonú, alacsony rezsijű lakásban élő nyugdíjas inflációs tapasztalata eltérhet egy albérletben lakóétól. Ugyanígy másképp érzékeli az áremelkedést az, aki jelentős összeget költ gyógyszerekre, mint az, akinek alig vannak egészségügyi kiadásai. A nyugdíjas fogyasztóiár-index átlagot mér, ezért egyetlen ember pontos megélhetési költségét sem képes teljesen leképezni.

Összegzés

Magyarországon a rendszeres nyugdíjemelés mértékét mindenekelőtt a központi költségvetésben rögzített, tárgyévre tervezett infláció határozza meg. A januári emelés előrejelzésen alapul, amelyet novemberben korrigálni kell, ha a várható általános vagy – amennyiben magasabb – nyugdíjas infláció meghaladja a tervezett értéket.

A rendszer erőssége, hogy jogszabályi mechanizmust biztosít a nyugdíjak átlagos vásárlóerejének védelmére. Korlátja ugyanakkor, hogy a korrekció késleltetve érkezik, az egységes százalékos emelés növeli a nyugdíjak közötti forintkülönbségeket, és a nyugdíjasok nem részesednek automatikusan a bérek növekedéséből.

A döntő kérdés mindig az, hogy a hivatalos inflációs mutató mennyire követi a nyugdíjas háztartások valódi kiadásait, és a korrekció milyen gyorsan jut el ténylegesen a jogosultakhoz az adott gazdasági évben.

A nyugdíjemelés mértékének megértéséhez ezért nem elegendő egyetlen százalékot figyelni. Látni kell a tervezett és a tényleges infláció különbségét, a nyugdíjas fogyasztói kosár sajátosságait, az évközi korrekció szabályait, valamint azt is, hogy az egyszeri juttatások nem azonosak a havi nyugdíj tartós emelésével.


Fizikai dolgozók órabére - íme a friss 2026-os adat

Az idei második negyedévben 2430 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez a szint 8,5 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 2240 forintos értéket. A felsőbb bérkategóriákban is nagyon hasonló ütemben emelkedtek a bérek: az RSM Hungary mintegy 800 középvezető esetében 2025 második negyedévéhez képest átlagosan 8,4 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
2026. 07. 22. 16:00
Megosztás:

Tudta, hogy több ezer munkavállaló lehet megváltozott munkaképességű anélkül, hogy tudna róla?

A magyar lehetőségek jelentős része nem használja ki a mentett munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásában rejlőt, pedig sok esetben saját dolgozók között is vannak olyanok, akik jogosultak lennének erre a státuszra. A Workforce szerint egy rehabilitációs audit során az átvilágított munkavállalók átlagosan 1,5 százalékáról derül ki, hogy érintett, ami egyszerre jelenthet nagyobb biztonságot a munkavállalóknak és jelentős rehabilitációs hozzájárulást a munkáltatóknak.
2026. 07. 22. 15:00
Megosztás:

USDC stabilcoin fedezet: új korszak a kriptoderivatíváknál

Az USDC fokozatosan olyan szerepet tölt be a kriptoderivatívák piacán, amely korábban elsősorban a banki átutalásoknak, a készpénznek és az amerikai állampapíroknak jutott. A Coinbase International Exchange USDC-ben elszámolt határidős termékei, valamint a Marexhez hasonló hagyományos brókercégek digitális eszközök felé történő nyitása azt jelzi, hogy a stabilcoinok már nem csupán a kriptotőzsdék kereskedési eszközei: egyre inkább intézményi fedezeti instrumentumként is megjelennek.
2026. 07. 22. 14:00
Megosztás:

Technológiai áttörés a hematológiai diagnosztikában – sikeresen lezárult az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a NORMA Instruments Zrt. közös K+F projektje

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a NORMA Instruments Zrt. konzorciuma sikeresen lezárta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” pályázati felhívásának keretében megvalósított kutatás-fejlesztési projektjét. A 770,46 millió forint vissza nem térítendő állami támogatással megvalósult, több mint 1,097 milliárd forint összköltségvetésű program eredményeként egy új generációs, moduláris felépítésű, nagy látószögű optikai mérőrendszer és detektoregység került kifejlesztésre, valamint létrejött annak működő prototípusa is. A projekt során megszerzett tudás és technológiai eredmények megalapozták a piaci bevezetés előkészítését, és jelentős előrelépést jelentenek a hematológiai diagnosztika pontosságának és megbízhatóságának növelésében.
2026. 07. 22. 13:00
Megosztás:

Tovább folytatta a kamatcsökkentést az MNB

Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően júliusban is 25 bázisponttal 5,75%-ra csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank. A mai döntés egyhangú volt, más lehetőséget nem tárgyaltak. A kedvező folyamatok fennmaradása esetén a nyár folyamán az alapkamat további csökkentésére lát lehetőséget a Monetáris Tanács. A továbbiakról a szeptemberi inflációs jelentés értékelése alapján döntenek majd.
2026. 07. 22. 11:00
Megosztás:

Visszatért az optimista hangulat az európai részvénypiacokra

Annak ellenére, hogy tovább éleződött a geopolitikai helyzet a Közel-Keleten és ismét feljebb araszolt a nyersolaj ára, a technológiai szektor feléledésének köszönhetően kedden javult a hangulat az európai részvénypiacokon.
2026. 07. 22. 10:00
Megosztás:

Gyengült a forint szerda reggelre

Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben szerda reggel a kedd esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2026. 07. 22. 09:00
Megosztás:

Miért fulladnak ki a sikeres webáruházak növekedés közben?

Egy webáruház elindítása ma már jóval egyszerűbb, mint tíz évvel ezelőtt. Egy jól felépített webshop, néhány sikeres marketingkampány és egy versenyképes termék elegendő lehet ahhoz, hogy néhány hónap alatt látványosan megugorjon a forgalom. Sok vállalkozás azonban éppen akkor kerül nehéz helyzetbe, amikor végre beindulnak az eladások. Elsőre furcsán hangzik, de a gyors növekedés legalább akkora kihívás lehet, mint a vevőszerzés. A háttérfolyamatok ugyanis sok esetben még arra a működésre vannak berendezkedve, amikor naponta 10-20 rendelést kellett összekészíteni, nem pedig 100-at vagy 200-at.
2026. 07. 22. 08:00
Megosztás:

Harmadik éve csökken az éhezés, jelentős regionális különbségek mellett

A tény, hogy 2025-ben már harmadik egymást követő évben csökkent a globális éhezés, bizonyítja, hogy lehetséges a pozitív változás ezen a téren. A helyzet azonban továbbra is törékeny és egyenetlenül oszlik meg, és nem biztosítja, hogy 2030-ig elérjük a fenntartható fejlődési célokat – derül ki A világ élelmezésbiztonságának és táplálkozásának helyzete 2026 című jelentésből, amelyet ma hozott nyilvánosságra az Egyesült Nemzetek Szervezetének öt szakosított szerve.
2026. 07. 22. 07:00
Megosztás:

10 év alatt majdnem dupla annyit vásároltak online a magyarok, mi lesz a bevásárlóközpontokkal?

Június végén elindultak a nyári leárazások az interneten, ami lépéskényszerbe hozza a hazai bevásárlóközpontokat is. Az online vásárlások erősödése mellett a fizikai boltoknak be kell bizonyítaniuk, hogy érdemes betérni hozzájuk. Az Eurostat adatai szerint 2014 és 2024 között 42 százalékról 79 százalékra nőtt azoknak a magyar internetezőknek az aránya, akik online vásároltak vagy rendeltek valamilyen terméket, illetve szolgáltatást. A Lurdy Ház szerint a személyes vásárlás akkor maradhat igazán versenyképes, ha az akciós ajánlatok mellett kényelmet, azonnali döntési lehetőséget és közösségi élményt is kínál.
2026. 07. 22. 06:00
Megosztás:

A Porsche 911 a legkeresettebb hazai álomautó

Erős első félévet zárt az 50 millió forint feletti kategória a hazai használtautó-piacon a Használtautó.hu legfrissebb adatai szerint. Január 1. és június 30. között közel 3900 érdeklődés* érkezett az igazi álomautóknak számító luxus- és szupersportmodellekre, amelyek átlagára a top 20-as mezőnyben meghaladja a 119 millió forintot. Az abszolút kedvencnek a Porsche 911 bizonyult, a toplista legdrágábban kínált modelljének átlagára pedig a 350 millió forintot is túlszárnyalta.
2026. 07. 22. 05:00
Megosztás:

Lottófőnyeremények egy rakáson - Nem történt csalás az SZTFH vizsgálata szerint

Kizárta az idegenkezűséget az áprilisi négy számsorsjátékon elért telitalálatok sorsolásait illetően a Szerencsejáték Zrt. belső vizsgálata és ezt erősítette meg a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) is. A sorsolások előkészítése és lebonyolítása jogszerűen zajlott, azok eredményét nem befolyásolta semmi – áll az SZTFH jelentésében.
2026. 07. 22. 04:00
Megosztás:

A nyugdíjasoknak mostantól már nem kell sorban állniuk sem!

A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának új elektronikus szolgáltatásaival számos nyugdíjügy már kényelmesen, otthonról is elintézhető.
2026. 07. 22. 03:00
Megosztás:

Kötelező villanyóra csere Magyarországon - szabályok

Sok magyar háztartásban még mindig évtizedes villanyóra méri az elfogyasztott energiát. Amikor levél érkezik a hálózati elosztótól a mérő cseréjéről, azonnal felmerül a kérdés: valóban kötelező beengedni a szerelőket, ki fizeti a munkát, és automatikusan okosmérőt kap-e a fogyasztó?
2026. 07. 22. 02:00
Megosztás:

Dohányellenes törvény! Már a teraszokon sem lehet cigizni

Jóváhagyta a dohányzásellenes törvény szigorításáról szóló javaslatát a spanyol kormány keddi ülésén Madridban, a jogszabállyal teljes füstmentességet vezetnének be a strandokon és a vendéglátóhelyek teraszain.
2026. 07. 22. 01:00
Megosztás:

Fokozott szigor a NAV-tól: részletes eredménykimutatás megbontást kér a hatóság

Az új transzferár dokumentációs rendelet egyik legfontosabb szigorítása, hogy a vállalatoknak a kapcsolt ügyletek piaci jellegét már nem elegendő cégszintű eredményekkel vagy előre meghatározott, szerződéses haszonkulcsokkal igazolniuk. Az érintett ügyletek tényleges jövedelmezőségét szegmentált eredménykimutatással, ellenőrizhető és dokumentált módon kell alátámasztaniuk.
2026. 07. 22. 00:05
Megosztás:

Ismét kamatot vágott a Magyar Nemzeti Bank

Nem okozott meglepetést a jegybank. Az előzetes várakozásoknak megfelelően, ismét 25 bázispontos kamatvágásról döntött a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ezzel 5,75 százalékra csökkent az alapkamat, az overnight betéti kamat 4,75 százalékra, míg az overnight fedezett hitel kamata 6,75 százalékra.
2026. 07. 21. 23:00
Megosztás:

A nőket jobban megviselik pénzügyileg és idegileg a váratlan kiadások

A nőket ugyanolyan gyakran érik váratlan kiadások, mint a férfiakat, de pénzügyileg és lelkileg is sokkal jobban megterheli őket – derül ki a Cofidis és az NRC közös reprezentatív Hitel Monitor felméréséből1. Minden második nőnek jelenleg nincs megtakarítása, amihez egy hirtelen jött költség esetén nyúlhatnának. Az érintettek fele stresszt, harmaduk pedig szorongást él át ilyen helyzetben.
2026. 07. 21. 22:00
Megosztás:

Nő a logisztika, de a középmezőny nyeresége 85 százalékkal esett vissza

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) 92 tagvállalatának összesített árbevétele három év alatt több mint 150 milliárd forinttal nőtt, miközben az üzemi és az adózott eredmény is jelentősen javult. A részletes adatok azonban azt mutatják, hogy a növekedés nagyon eltérően érinti a logisztikai szereplőket. A közepes méretű vállalkozásoknál érezhetően romlik a jövedelmezőség és erősödik a finanszírozási nyomás. A szövetség szerint a következő években már nem pusztán a forgalom növekedése, hanem annak minősége lesz a versenyképesség kulcsa.
2026. 07. 21. 21:00
Megosztás:

Presser, Oláh és az olimpiai bajnokok – ismét aukciót szervez a Tűzcsiholó

Ismét árverést szervez a Tűzcsiholó Egyesület, olyan relikviákra licitálhatunk, mint Oláh Ibolya május 9-én viselt tükörbrossa, de a sportok szerelmesei is találhatnak maguknak kincseket, például olimpiai bajnokunk, Tótka Sándor aláírt mezét. A tárgyak ismét kézbe vehetőek lesznek a Művészetek Völgyében, Kapolcson a Fecske Adományboltban. A befolyt pénzből augusztus végén Tiszadobon 30 hátrányos helyzetű gyereknek és tinédzsernek szerveznek Pénzügyi tudatosság tábort.
2026. 07. 21. 20:35
Megosztás: