Franciaország befogad 24 ezer menekültet
A migránsok áradata okozta válsághelyzet az Európai Unió kapuinál a francia államfő szerint "tragikus és súlyos, de kezelhető, és kezelni is fogjuk". "Az Európai Bizottság 120 ezer menekült elosztását fogja javasolni (az uniós tagállamok között) a következő két évben, ami 24 ezer ember Franciaország számára. Megcsináljuk" - fogalmazott Hollande a francia elnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatóján.
Azt is jelezte, hogy Franciaország kész megrendezni egy nemzetközi konferenciát a menekültek helyzetéről Párizsban. Az időpontot nem pontosította az elnök. A menekültek befogadása "Franciaország feladata. A menekültjog része történelmének, az ország lényegének. Történelmét az üldözöttek, a menekültek meghatározták, velünk építették fel Franciaországot" - mondta Francois Hollande.
Arra is emlékeztetett, hogy a menekültjog a francia köztársaság alapjoga, az alkotmány preambulumában is szerepel. A felmérések szerint a francia társadalom többsége ellenzi újabb menekültek befogadását. Hollande arra is emlékezetett, hogy Berlin és Páris közös álláspontot alakított ki a menedékkérők méltányos elosztásáról az uniós tagállamokban, de álláspontja szerint ennél átfogóbb politikát kell kidolgozni, mert anélkül az elosztási mechanizmus "robbanni fog", és az "Schengen végét" fogja jelenteni. Bírálta a kelet-európai országokat, amiért ellenzik a menekültek befogadását, és utalt magyar álláspontra is, anélkül, hogy megnevezte volna.
"Vannak olyan országok, amelyek etnikai kritériumokat akarnak meghatározni, egyeseket befogadnának, másokat viszont nem, a vallások nevében. Vannak olyan országok, amelyek falakat akarnak építeni, és egyetlen menekültet sem akarnak befogadni" - fogalmazott Francois Hollande. "Mit gondoltak volna ezek az országok harminc évvel ezelőtt, ha a berlini fal leomlásakor azt mondjuk: Nem, nem most, nem így, ne gyertek, várjatok, maradjatok ott, ahol vagytok!" - tette hozzá. A "gigantikus humanitárius válság" elkerülése érdekében szerinte az Európai Uniónak együtt kell működnie a származási és tranzitországokkal.
"Látjuk, mi történik a Földközi-tenger másik oldalán. Ha nem lépünk fel annak érdekében, hogy legyenek olya központok, ahol visszatartják, befogadják az embereket a lehető legközelebb származási országukhoz, akkor nem fogunk többé a menekülők válságával szembenézni, hanem egy gigantikus humanitárius válsággal kell (szembesülnünk), amely nem ezreket, hanem százezreket fog érinteni" - figyelmeztetett Hollande.
"Nézzünk szembe a valósággal: 4 millióan tartózkodnak Törökországban, Jordániában, Libanonban, több százezren Afrika szarvánál. Ha el akarjuk kerülni ezeknek az embereknek az exodusát, tömeges humanitárius segélyt kell adni ezeknek az országoknak" - vélte a francia elnök. Hozzátette: "A származási és a tranzitországokkal együtt központokat állítunk fel azoknak, akik más, mégpedig gazdasági okok miatt akarnak menekülni, és nekik tényleges fejlesztési politikát indítunk. Ez lesz a témája a novemberi vallettai csúcstalálkozónak".
A francia elnök szerint a menekültek befogadásával párhuzamosan a terroristákkal szemben is fel kell venni a harcot, miután a terrorizmus és a háború "ezeknek a szerencsétlenségeknek és szörnyűségeknek" az oka. Emlékeztetett arra, hogy Franciaországban a terrorkészültség a legmagasabb fokozatú, de annak ellenére, hogy az utóbbi időben sikerült merényletkísérleteket meghiúsítani, a kockázat mindaddig fennáll, amíg "a fundamentalizmus gyűlöletet szít".
Az Iszlám Állam "Irakban és Szíriában van. Az Iszlám Állam miatt menekülnek el családok ezrei, a merényletek miatt" - hangsúlyozta a francia elnök. "Megkértem a védelmi minisztert, hogy holnaptól kezdődhessenek felderítő repülések Szíria felett. Ezekkel elképzelhetővé válnak a légi csapások az Iszlám Állam ellen, megőrizve a függetlenségünket a hadműveletekben és a döntésekben" - mondta Francois Hollande. Ezt azt jelenti, hogy Franciaország nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalícióhoz a szíriai katonai beavatkozásban, hanem önállóan lép fel.
Korábban a francia diplomácia egyértelműen kizárta a szíriai beavatkozást. A francia hadsereg kizárólag Irakban vett részt eddig az Egyesült Államok által a dzsihadista szervezet ellen indított légi csapásokban. Szíriában a mérsékeltnek tartott ellenzéki erőket fegyverekkel és stratégiai tanácsokkal segítette, mert attól tartott, hogy a légi csapások Bassár el-Aszad elnök rezsimjét erősíthetik, amely a 2011 márciusban kirobbant szíriai felkelés kezdete óta több százezer ember haláláért felelős. Hollande szerint az Iszlám Állam az elmúlt két évben megerősödött, ez indokolja, hogy Szíriában is bombázzák az állásait. A francia elnök a szárazföldi beavatkozást ugyanakkor kizárta, mert az szerinte "következetlen és irreális lenne".
"Irreális lenne, mert egyedül lennénk, következetlen, mert megszállási hadművelet lenne" - hangsúlyozta. "Irakban az irakiaknak kell harcot vívni, Szíriában pedig a felkelésben résztvevő szíriaiaknak, és a szomszédos országoknak, a regionális erőknek is vállalniuk kell a felelősséget" - fűzte hozzá. Megerősítette, hogy Franciaország továbbra is politikai megoldást sürget Szíriában. "Álláspontunk szerint minden olyan országgal tárgyalnunk kell, amely ezt a megoldást és ezt az átmenetet sürgeti. Az Öböl-országokra gondolok, de Oroszországra, Iránra is, és azokra, akik már tagjai a koalíciónak" - mondta Hollande.
