Frank-Walter Steinmeier a közös német államfőjelölt

politikus elmondta, hogy a koalíciós partnerek vezetőivel, Angela Merkel kancellárral, a kereszténydemokrata CDU elnökével és Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel, a CSU elnökével együtt szerdán mutatják be hivatalosan a közös államfőjelöltet. Erre csak időpont-egyeztetési gondok miatt kell várni szerdáig.
    

A külügyminiszteri tisztség betöltéséről később döntenek, Frank-Walter Steinmeier egyelőre a német diplomácia vezetőjeként dolgozik tovább - tette hozzá Sigmar Gabriel.
    

Frank-Walter Steinmeier a béke és a biztonság erősítéséért végzett sok évi munkájával nagy tekintélyre tett szert és elnyerte a lakosság bizalmát. Sokan szeretnék, hogy ő legyen Németország következő szövetségi elnöke - utalt az SPD elnöke a legutóbbi közvélemény-kutatásokra, amelyek szerint a külügyminiszter lakossági támogatottsága a legnagyobb a lehetségesnek tartott jelöltek között.
    

A mostani, "nehéz időkben" olyan államfőre van szükség, aki nagy politikai tapasztalattal, kiemelkedő munkával vállal felelősséget "alkotmányunk liberális, szociális és demokratikus alapértékeiért", és Frank-Walter Steinmeier éppen ilyen államfő lesz - mondta az SPD elnöke.
    

Hozzátette, hogy a koalíciós pártok között a szövetségi elnöki tisztség betöltéséről folytatott vitákban nem ő érvényesítette a szociáldemokraták akaratát, hanem Steinmeier személye győzte meg a koalíciós partnereket.
    

A CDU és a CSU vezetői még nem beszéltek nyilvánosan a közös jelölésről. Sigmar Gabriel szavai szerint Angela Merkel kancellár még hétfőn nyilatkozik az ügyről.
    

Sajtóértesülések szerint Angela Merkel a CDU elnökségében a józan ész által diktált döntésnek nevezte az államfői tisztség betöltéséről folytatott vita lezárását Frank-Walter Steinmeier közös jelölésével.
    

Az első kommentárok szerint az SPD-s politikus jelölése kudarc Angela Merkelnek, mert ismét nem talált jelöltet a CDU/CSU pártszövetség oldaláról. A hivatalban lévő államfőt, Joachim Gauckot is a CDU/CSU akkori koalíciós partnere, a liberális FDP nyomására jelölték a kormánypártok 2012-ben, miután a CDU-s Christian Wulff egy lakáshitel körüli pénzügyi botrány miatt lemondásra kényszerült.
    

Németországban a szövetségi elnöknek elsősorban jelképes hatalma van, legfőbb feladata az ország egységének megjelenítése a pártokon és a napi pártpolitikai vitákon felülemelkedve. Joachim Gauck a lakosság nagy többségének megítélése szerint kiválóan végzi munkáját. Azonban júniusban bejelentette, hogy mandátuma 2017. márciusi lejártával távozik hivatalából és nem indul újra a tisztségért. Döntését azzal indokolta, hogy nem tudja garantálni az államfői tisztség betöltéséhez szükséges "energiát és vitalitást" a következő ciklusban, amely az életének 77. és 82. éve közötti szakaszára esik.
    

Az államfőt a szövetségi parlament (Bundestag) képviselőiből és a tartományi parlamentek azonos számú küldötteiből álló úgynevezett szövetségi közgyűlés (Bundesversammlung) választja. A mandátum 5 évre szól és egyszer megújítható.
    

Az első vagy a második fordulóban a szavazatok abszolút többségét megszerző jelölt nyeri el a tisztséget, a harmadik fordulóban elég a szavazatok relatív többsége, vagyis az lesz a szövetségi elnök, aki a legtöbb szavazatot kapja. A választást 2017. február 12-én tartják. A nagykoalíció pártjai abszolút többséggel rendelkeznek a szövetségi közgyűlésben.