GKI - Lefelé már nem, de felfelé még mozdulhat idén a kamatszint
A magyar ország-kockázat elmúlt időszakban bekövetkezett emelkedése miatt az alapkamat csökkentése 5,25 százalékos szinten megállt, s nem kizárt ennek idei emelése sem. Az euró átlagos árfolyama az első féléves 270 forint közeléből a második félévben 280 forint fölé nő, így éves átlagban 277 forint körüli árfolyam kialakulása valószínűsíthető.
Az idén a főleg export vezérelt gazdasági növekedés mértéke 1 százalék körül lesz a prognózis szerint. Májusban a behozatal gyorsabban nőtt, mint a kivitel, de szerkezete kedvező: elsősorban a későbbi exportban felhasználható anyagok, alkatrészek és részegységek importja bővült. A külkereskedelmi többlet az első öt hónapban 844 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbit.
A cserearány 0,3 százalékkal javult. A GKI szerint az év hátralevő részében az eddigi kedvező tendenciák folytatódása várható. Sokkal gyengébb kereslettel és kedvezőtlenebb kilátásokkal kell szembenézniük a belföldre értékesítő ágazatoknak. Az építőiparban fennmaradt a kereslethiány, a lakásépítés az első félévben 34 százalékkal csökkent.
A GKI szerint az év hátralévő részében várható belföldi keresletélénkülést fékezi a vállalatok költség-takarékossági és a lakosság megtakarítási kényszere, így nem várható alapvető változás a növekedési folyamat export vezérelt jellegében. 2010 egészében mintegy 1 százalékos GDP emelkedés prognosztizálható. Az intézet szerint a magyar kormány gazdaságpolitikai mozgásterét mindenekelőtt az államháztartási hiány nemzetközileg és piacilag is elfogadható nagysága határozza meg.
Az adott nemzetközi környezetben súlyos taktikai hibának bizonyult az államcsőd június eleji kormányzati víziója, aminek a kedvezőtlen hatásait a 3,8 százalékos idei hiánycél felvállalásával és a 29 pontos akciótervvel sikerült tompítani. Újabb negatív hullámokat vert viszont az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalások júliusi felfüggesztése. Mindezek miatt a magyar gazdaság iránti bizalom jelentősen erodálódott, de e folyamatok kimenetelét, és az EU tárgyalások alakulását elsősorban a 2011-es költségvetés, a frissítésre kerülő konvergencia program, illetve az ismertté váló konkrét kormányzati szakmai változtatási elképzelések tartalma fogja meghatározni.
A magyar inflációs folyamatok iránya - az eltérő válságkezelési stratégia miatt - 2009 eleje óta eltér a nemzetközi tendenciáktól. 2010 második felében kezd kifutni az adóemelések hatása és a stagnáló vásárlóerő is mérsékli a drágulás ütemét. Az infláció év végére 4 százalék körülire csökken, az éves átlag 4,8 százalék lesz. Ennél magasabb áremelkedés is lehetséges a forintban számított kőolajár illetve a zöldség-gyümölcs árak gyorsabb emelkedése következtében.
