Globális bizalmi válság alakult ki a járvány következtében

A koronavírus-járvány és az annak következményeként kialakult gazdasági válság, illetve a fokozódó politikai instabilitás nyomán világszerte jelentősen megrendült az intézményekbe és kormányzati döntéshozókba vetett bizalom tavaly. Meglepő módon az emberek leginkább a saját munkaadójuk által közölt információban bíznak – derül ki a 28 országban elvégzett Edelman Trust Barometer kutatás idei eredményeiből. A közbizalmat aláásó hatásokat tovább erősíti az álhírek rendkívül gyors, szinte akadály nélküli terjedése, amely fokozza például az oltásokkal szembeni bizalmatlanságot, s így a járványhelyzet eredményes kezelését is hátráltatja.

Globális bizalmi válság alakult ki a járvány következtében

A világ több mint nyolcvan országában jelenlévő Edelman kommunikációs ügynökség – amelynek magyarországi képviselője 2011 óta a FLOW PR – immár huszadik éve vizsgálja a társadalmi intézmények (a kormányok, a civil szektor, az üzleti szféra és a média) iránti bizalom alakulását az Edelman Trust Barometer kutatás keretében. A 28 országban, több mint 33 ezer ember megkérdezésével végzett felmérés[1] legfrissebb adatai aggasztó jelenségre hívják fel a figyelmet: világszerte nagymértékben felgyorsította a bizalomvesztést a 2 millió emberéletet követelő COVID-19-járvány, amelynek munkanélküliségre gyakorolt negatív hatása csak az 1929-es gazdasági világválságéhoz mérhető.

2020 első felében, januártól májusig még gyors ütemben nőtt a kormányokba vetett bizalom a vizsgált országokban, ám az ezt követő időszakban megfordult a trend, s így az elmúlt hónapokban a kormányok az első helyről az utolsó előttire szorultak vissza a társadalmi intézmények iránti bizalmat mérő listán. Meglepő módon mostanra a vállalatok kerültek az első helyre, ezeket követik a civil szervezetek, a kormányoknál pedig csak a médiában bíznak kevésbé az emberek a kutatás eredményei alapján. Ebben az időszakban a kormányok iránti bizalom Dél-Koreában és az Egyesült Királyságban mutatta a legnagyobb kilengést, előbbi esetén a 2020. májusig regisztrált, 16 százalékpontos növekedést 17 pontos visszaesés követte, míg a szigetországban egy kiugróan magas, 24 százalékpontos emelkedést követően 15 ponttal csökkent a vizsgált mutató az év második felében.

Bizalmi válság a vezetőkkel szemben – inkább a szakértőkben bízunk

A megkérdezettek kifejezetten kritikussá váltak a politikai vezetőkkel szemben, s ez a bizalmi deficit a társadalmi intézmények mindegyikét érinti: a kormányzati vezetők mellett a civil szervezetek és a különböző médiafelületek első emberei, de még a vallási vezetők szavában is kevésbé bíznak az emberek, mint korábban. A leghitelesebb nyilatkozóknak a válaszadók többsége a tudományos szakértőket (59%) és a vállalatok szakértőit (59%) tekinti, bár még ez a két csoport is számottevő (8, illetve 10 százalékpontos) bizalomvesztést szenvedett el az elmúlt év során.

A hírforrások iránti bizalom visszaesése

A politikai vezetők iránti bizalom csökkenése nyomán egyre többen bizonytalanodnak el a megfelelő, hitelesnek tekinthető információforrás kiválasztásában. A globális járványhelyzet nyomán így a különböző hírforrásokba vetett bizalom kivétel nélkül rekordalacsony lett. A közösségi médiát mindössze a megkérdezettek harmada tekinti megbízhatónak, de a legnagyobb mértékben a klasszikus médiafelületek hitelessége csökkent, így már csak minden második ember bízik meg az innen származó információkban. Ennek következtében ma már kismértékben, de magasabb azok aránya, akik a különböző keresőfelületekre bízzák magukat a tájékozódás során a hagyományos média csatornái helyett: a két információforrásba vetett bizalmat összevetve 2019 óta egy olló kinyílása figyelhető meg.
 
Az álhírek terjedése és a bizalom visszaesése miatt jelentős bizonytalanság, sőt, gyanakvás övezi a vírushelyzet eredményes kezeléséhez nélkülözhetetlen védőoltásokat. Ez a probléma elsősorban azokat érinti, akik nem ügyelnek kellőképp az “információs higiéniára”, vagyis nem hiteles és megbízható forrásokból tájékozódnak.

Az e csoportba sorolható emberek körében számottevő mértékben alacsonyabb az oltás iránti hajlandóság (59%). A hírforrásaikat gondosan megválasztók ennél jóval magasabb arányban (70%) nyilatkoztak úgy, hogy egy éven belül be fogják adatni a koronavírus ellen védelmet nyújtó vakcinát.
 
Ezek a félelmek a munkavégzés korábban megszokott rendjének helyreállását is lassíthatják, mivel a válaszadók többsége, mintegy 58% nyilatkozott úgy, hogy a fertőzés veszélyétől tartva a jövőben is szívesebben dolgozik majd otthonról.

Vállalati szféra és a munkaadók: az utolsó reménysugár?

Az álhírek terjedése és a bizonytalanság fokozódása nyomán a különböző intézmények és szervezetek közül a vállalatokban (61%), azon belül is saját munkaadóikban (76%) bíznak meg a legtöbben, és az üzleti szférát tekintik nemcsak a legetikusabbnak, de a leginkább hozzáértőnek is egyben. Mivel a kormányokba vetett bizalom jelentősen megrendült, az emberek többsége a cégektől várja az elmúlt év során kialakult helyzet megoldását. Ez pedig egy új elvárást támaszt a vállalatvezetőkkel szemben: a megkérdezettek 86%-a ért egyet azzal, hogy a cégek első embereinek fel kell vállalniuk egy, de akár több társadalmi ügy képviseletét, és rendszeresen meg is kell szólalniuk ezekben a témákban.
 
Még inkább figyelemreméltó, hogy a válaszadók több mint kétharmada (68%) úgy látja, hogy a vezérigazgatóknak, cégtulajdonosoknak részben át kell venniük azoknak a problémáknak a megoldását, amelyekre a kormányok mostanáig - a közvélemény nagy része szerint - nem tudtak hatásos válaszokat adni.

A megkérdezettek többsége (56%) arra számít, hogy a járványhelyzet hatására fel fog gyorsulni a mesterséges intelligencián és a robotikán alapuló megoldások terjedése a vállalatok működésében, és egyre több területen helyettesítik majd ilyen technológiák a humán munkaerőt.

A kutatás eredményei alapján az emberek kitüntetett szerepet szánnak a vállalatoknak a hiteles és megbízható információáramlás helyreállításában – ez a munkavállalóik és a közvélemény tájékoztatására, vagyis a belső és külső kommunikációra egyaránt vonatkozik. Minden második megkérdezett (53%) úgy látja, hogy az álhírek visszaszorításában a hagyományos média mellett fontos szerep jut a vállalatoknak.

Kiút a bizalmi válságból

A bizalom továbbra is az intézmények működésének legfontosabb alapja, amely nélkülözhetetlen a közösségek egyben tartásához, illetve a gazdasági fellendüléshez. A kormányok, a civil szektor, az üzleti szféra és a média együttműködése egyaránt nélkülözhetetlen a kihívások kezelésében és a válságot követő építkezésben:

-A vállalatoknak a fokozott elvárásoknak megfelelően az eddiginél több ügy képviseletére kell felkészülniük, és társadalmi ügyekben is aktív szerepet kell vállalniuk. A kommunikáció önmagában nem elég: az új szerepkör betöltése a tényleges cselekvéssel kezdődik, s csak ezt követheti az erről szóló tájékoztatás
-A vezetők részéről tényeken alapuló, de empatikus döntéseket igényel a válság eredményes kezelése. Kellő bátorságot kell mutatniuk az őszinte beszédre, de az emberek félelmeinek eloszlatásához empátiára is szükség van.
-Elengedhetetlen a hiteles, világos, elfogulatlan és megbízható tájékoztatás.
-Kulcsfontosságú a társadalmi intézmények közötti együttműködés, ennek érdekében a kormányoknak, a vállalatoknak, a civil szervezeteknek és a médiának közös célokat kell meghatározni, majd ezek teljesítése érdekében egymást segítve kell dolgozni.

Hozzászólások

Egyre pontosabban fizetnek a vállalkozások

A késve fizető partnerek és a lánctartozás aránya 3 százalékpontos csökkenést mutat a megkérdezett vállalkozások körében a 2020. júliusi adatfelmérés óta - közölte az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzését pénteken az MTI-vel.
2021. 03. 05. 17:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Ilyen növekedést hozhat az újranyitás

A pénzügyminiszter szerint ha húsvét után, megfelelő átoltottság esetén nyitni lehet, akkor van remény arra, hogy a magyar gazdaság a tavalyi év 5 százalékos visszaesése után az idén 4-4,5 százalékos növekedést érjen el.
2021. 03. 05. 15:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Hogy áll a magyar ipari termelés a COVID közepén?

Közel 7 százalékos visszaeséssel zárta a januárt a magyar ipar, ebben az évben 5 - 10 százalékos bővüléssel számolhat a szektor.
2021. 03. 05. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Mennyi pénzt keresnek az influenszerek? Durva pénzek!

Egy globális felmérés szerint a vállalkozások 90 százaléka hatékony eszköznek tartja az influencer marketinget, és idén elérheti a 13,8 milliárd dollárt az erre költött összeg világszinten. A hazai reklámpiac számos szegmenséről már rendelkezésre állnak adatok, azonban az influencer marketing költésekről eddig nem volt jól használható iparági kutatás. A POME, a DeepInsight és a Free Association együttműködésében hiánypótló kutatás készül a témában. A HIBRE (Hungarian Influencer Benchmark Report) eredményeit várhatóan április első felében mutatják be.
2021. 03. 04. 04:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Kicsit megtorpant a kínai szolgáltatóipar

Lassult a kínai szolgáltatóipar teljesítményének a növekedése februárban részben a kereslet mérséklődésére.
2021. 03. 03. 11:30
Megosztás:
Hozzászólások:

NHP Hajrá: 1836 milliárd forint forráshoz jutottak a kkv-k

A tavaly áprilisi indulása óta 28 ezer kis és közepes vállalkozást 1836 milliárd forint forráshoz juttatta a Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) - tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI-t kedden.
2021. 03. 03. 00:20
Megosztás:
Hozzászólások:

1,4 százalékkal nőtt a hazai GDP

A bruttó hazai termék (GDP) volumene a tavalyi negyedik negyedévben 3,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévihez, 2020 harmadik negyedévéhez viszonyítva 1,4 százalékkal nőtt, az előző év negyedik negyedévéhez mérve 4,1 százalékkal csökkent a magyar gazdaság szezonálisan és naptárhatással kiigazított teljesítménye a tavalyi utolsó negyedévben - jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2021. 03. 02. 12:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Járvány utáni világban kéz a kézben jár a környezetvédelem és a költséghatékonyság

Hosszú élettartam, energiahatékonyság és hulladékcsökkentés – ezek a munkavállalók és munkáltatók számára a legfontosabb tényezők a távmunkában használt irodai eszközök esetében, állapította meg egy, a világ 26 országában végzett felmérés. Az Epson több mint négyezer résztvevő körében végzett kutatásából az is kiderül, hogy miközben a megkérdezett cégvezetők a kontinens nyugati felén már a legfontosabb üzleti prioritások közé sorolják a környezeti és társadalmi szempontokat, ezek Kelet-Közép-Európában a pénzügyi, HR és üzleti kihívások által uralt fontossági sorrend végén kapnak csak helyet.
2021. 03. 02. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Év végére 4093 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg Magyarországon

Tavaly a negyedik negyedévben 4093 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg Magyarországon, 4,8 százalékkal több mint az előző negyedévben - közölte a pénzügyminiszter hétfőn a Facebookra feltöltött posztjában.
2021. 03. 01. 23:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Fellendülni látszik a török gazdaság

Nőtt Törökország gazdasága 2020 negyedik negyedévében és az év egészében, így azon kivételek közé került, amelyek recesszió nélkül vészelték át a koronavírus-járvány csapásait.
2021. 03. 01. 15:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Megdobták a beruházások a GDP növekedését

A vártnál jobb 2020 negyedik negyedévi beruházási adatok szerepet játszhattak a GDP meglepően kedvező alakulásában, az idén pedig az uniós források segítségével 6-10 százalékos növekedést mutathatnak a fejlesztések - kommentálták a legfrissebb beruházási adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
2021. 03. 01. 14:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Idén már pluszba kerülnek a beruházások

A múlt évi közel 4 százalékos csökkenés után 2021-ben akár 10 százalék körüli bővülés is elképzelhető a beruházási fronton.
2021. 03. 01. 12:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Nőtt a világ acéltermelése

Nőtt a világ acéltermelése januárban a nemzetközi acélipari szövetség, a The World Steel Association (WSA) adatai szerint.
2021. 03. 01. 09:30
Megosztás:
Hozzászólások:

GDP, beruházási és ipari adatok érkeznek a napokban

Több statisztikai jelentés várható a jövő héten, köztük bruttó hazai termék (GDP) 2020. utolsó negyedévének második becslése, a tavaly negyedik negyedéves beruházási adatok, valamint a januári ipari teljesítmény első becslése is.
2021. 02. 28. 16:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Romlott az amerikai fogyasztók hangulata

Romlott a fogyasztók hangulata az Egyesült Államokban februárban a Michigan egyetem szokásos havi felmérésének tanúsága szerint.
2021. 02. 28. 01:00
Megosztás:
Hozzászólások:

8,3 százalékkal zsugorodott a horvát gazdaság

A koronavírus-járvány megfékezésére hozott korlátozások következményeként a horvát gazdaság rekordmértékben, 8,3 százalékkal zsugorodott tavaly éves összevetésben - közölte első gyorsbecslése alapján a horvát statisztikai hivatal pénteken.
2021. 02. 27. 08:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Nagyot zuhant a szlovén GDP

A szlovén hazai össztermék (GDP) reálértéken 5,5 százalékkal csökkent tavaly éves összevetésben - közölte a szlovén statisztikai hivatal pénteken.
2021. 02. 26. 16:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Egyre népszerűbb a digitális faktoring

Egyre több kis- és középvállalkozás veszi igénybe a digitiális faktoring lehetőséget - közölte a digitális faktoringra és online hitelezésre specializálódott Péntech cég csütörtökön az MTI-vel.
2021. 02. 26. 07:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Februárban már javult a gazdasági hangulat

A vártnál jobban javult februárban a gazdasági hangulat az euróövezetben az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (Directorate-General for Economic and Financial Affairs - DG ECFIN) csütörtöki jelentése alapján, ami javulást mutatott ki a fogyasztói hangulat és a foglalkoztatási várakozások területén is.
2021. 02. 26. 06:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A válság ellenére is rekordot döntöttek a globális védelmi kiadások

A koronavírus-világjárvány okozta gazdasági válság ellenére is rekordot döntöttek tavaly a globális védelmi kiadások, az európai NATO-tagországok azonban még mindig nem teljesítik a szövetség által a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott védelmi költségvetési minimumot - áll a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) csütörtökön ismertetett éves világjelentésében.
2021. 02. 26. 03:30
Megosztás:
Hozzászólások: