Gondot okoznak a magyar piacon az importborok

Emlékeztetett: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) már 2008-ban készített ellenőrzési tervet a borimport kapcsán. Az üggyel az APEH is foglalkozott. Arnold Mihály, a VPOP és az APEH integrációját koordináló bizottság vezetője az ülésen felhívta a figyelmet: azok a borok, amelyek tömegesen jönnek be az országba, tartálykocsiban vagy más módon, nem tekinthetők importbornak, hiszen uniós tagállamból, Olasz-, illetve Spanyolországból érkeznek.

Ezek fölött tehát nincs ellenőrzési jogosítványa a hatóságnak. A különböző statisztikai adatok szerint ugyanakkor „hatalmas mennyiségű borhiány” mutatkozik a számla nélküli, illetve számlázott forgalomba hozatal között. A számla nélküli forgalomba hozatal pedig áfa tekintetében a költségvetés bevételi oldalát gyengíti. A hatóság csak közúton állíthatja meg ezeket a szállítmányokat, de a fuvarlevelek ellenőrzésével nem sokra megy, mert konkrét adatok vannak arra vonatkozóan, hogy egy fuvarlevéllel kettőt-hármat is fordulnak az unión belül ezekkel az úgynevezett „belső szállítású” borokkal – hívta fel a figyelmet Arnold Mihály.

Müller István, a Magyar Bortermelők Országos Szövetsége ügyvezető igazgatója arról érdeklődött, hogy az albizottság legutóbbi ülésén az Arnold Mihály által ismertetett szakmai anyag - amely felveti a borászati termékekre jövedéki zárjegy bevezetésének lehetőségét -, a kormány, a kormánypárt álláspontját tükrözi-e, vagy szakértői álláspont? Font Sándor országgyűlési képviselő (Fidesz), az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke elmondta, hogy az anyagban felvázolt elképzelések egyikeként szerepelt a zárjegy.

Az összes mezőgazdasági attasétól kértek már egy összefoglaló jelentést arra vonatkozóan, hogy az európai uniós bortermelő országoknál jelenleg mi a szabályozás és a gyakorlat erre vonatkozóan. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól már szintén kért adatok alapján át kell tekinteni azt is, hogy milyen pénzügyi vonatkozásai voltak a múltban a borra kivetett adónak, a zárjegynek - mondta.

Emlékeztetett: a jövedéki időszakba helyezés előtt a bor forgalomba hozatali értéke után kellett adót fizetni, majd 1999-től, a jövedéki termékkörbe sorolása után liter alapú jövedéki adót vetettek ki rá. Ez "alakult át" forgalomba hozatali járulékká. Arnold Mihály ennek kapcsán megjegyezte: az általa bemutatott munkaanyag célja a helyzetértékelés volt.

Az anyagban az áll, hogy egyesek szerint a zárjegy bevezetése nélkül nem lesz rend a piacon. Ezt sok borász támogatná, de a "sztárborászok" nem - hangsúlyozta. "Tiffán Zsolt az albizottság 2010. december 8-i ülésén napirendre kívánta tűzni ezt a kérdést, de ezt javasoltam levenni és januárban napirendre tűzni – jelezte Font Sándor. Hozzátette: a kérdés megvitatása természetesen kikerülhetetlen. Esküdt Gábor, a VPOP jövedéki igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi borászati szabályozás mellett – amelynek áttekintéséhez a VPOP is segítséget nyújt – a borász szervezetekkel együtt érdemes áttekinteni a felmerült kérdéseket, azt is, hol lehetne egyszerűsíteni.

A jelenlegi forgalomba hozatali járulék is versenyhátrányt okoz a magyar borok számára – mutatott rá. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkára, Horváth Csaba beszámolt arról, hogy a HNT is gondolkodik minőségtanúsító jegy alkalmazásán, megjegyezve, hogy a zárjeggyel kapcsolatos tapasztalatok nem voltak annak idején pozitívak. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára több tényezőt is említett a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) borászati igazgatósága külföldről behozott borokra vonatkozó tevékenysége kapcsán.

Az úgynevezett másodlagos élelmiszervizsgálat során például a külföldről érkező élelmiszerek vonatkozásában általános bejelentési kötelezettség van, ez a borászati termékekre is vonatkozik. Bár ennek sokan nincsenek még tudatában, az MgSzH próbál minden érintettet „beterelni” az adatszolgáltatók közé. Az MgSzH emellett az importborok behozatalát kiemelt kockázati tényezőként kezeli és ennek megfelelően alakítja az ellenőrzések módszerét és menetét.

Új vizsgálati forma, hogy a külföldi borok forgalmazásával foglalkozó borászati üzemekben teljes körű, az egész borkészletre kiterjedő mintavétel történik. A jövőben a nem borászati termékeket – vermutokat, gyümölcsborokat – előállító üzemeket is ellenőrizni kívánják. A kísérő okmányok nélküli forgalmazás jellegénél fogva nagy fejtörést okoz a borászati ellenőrző hatóságnak.

Ezt a kérdést fókuszált ellenőrzési módszerrel, például szüreti időszakban, a szőlőterületek nagyságát tekintve, egyfajta kockázatelemzésre alapozva lehet megoldani. A borászati hatóság részéről a járművek közúti megállítása eddig nem volt megoldható, hiszen minden esetben a VPOP segítségét kell kérni hozzá - mutatott rá a helyettes államtitkár. Feldman Zsolt bejelentette: együttműködési megállapodást kezdeményez az MgSzH és a VPOP, illetve annak utódszervezete között a felmerült kérdések kapcsán.