Görög adósság - a Grexit a kisebbik rossz

A korábban trojkának nevezett, az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapból (IMF) álló hitelező tárgyalódelegáció javaslatának elfogadása a publicista szerint kettős öngyilkossággal érne fel; egyrészt a görög gazdaság, másrészt Alekszisz Ciprasz miniszterelnök politikai karrierje szempontjából.
    

Ehhez képes a Grexit szerinte három okból is jobb megoldást kínál. Egyrészt Athén megszabadulhatna az "őrült költségvetési kiigazításoktól", egy alacsony elsődleges többletet továbbra is tartania kellene, de Münchau úgy véli, ez egy intézkedéscsomaggal kivitelezhető lenne.
    

Emellett a szerző úgy látja, hogy Görögországnak csődöt kellene jelenteni a hivatalos, nemzetközi intézményektől felvett és a kétoldalú megállapodások alapján az uniós országoktól kapott hitelekre. A magánkölcsönöket azonban a piac bizalmának visszaszerzése érdekében továbbra is fizetnie kellene, hogy visszatérhessen a piaci finanszírozáshoz. Ezzel - másodikként okként - annak kockázata is csökkenne, hogy ez utóbbi, magánforrásból származó hitelek tekintetében Athén fizetésképtelenné váljék.
    

Harmadik okként Münchau arról ír, hogy a görög gazdaság viszonylag zárt, ezért a pénz leértékelődése nem jelentene akkor megrázkódtatást, mint nyitottabb gazdaságok esetében, amilyen például az ír.
    

A lap szerkesztője arról is említést tesz, hogy természetesen egy új pénznem bevezetése kezdetben zűrzavart okozna, akár az is előfordulhat, hogy a kormánynak tőkekorlátozásokat és határzárat is be kell vezetnie.
    

"Az első évben ezek a veszteségek jelentősek volnának, de amint a káosz elül, a gazdaság gyors fellendülésnek indul" - érvel Wolfgang Münchau.
    

A cikkíró rámutat, hogy a Grexitről nem ezen a héten fog döntés születni, de a hitelezők ajánlatának elutasításáról vagy elfogadásáról igen. A Grexit ennek lehetséges, de nem biztosra vehető következménye - véli az újságíró, aki szerint Athén csak akkor kényszerül elhagyni az euróövezetet, ha az EKB megvonja a görög bankok likviditásának biztosítását. Ez megeshet, de korántsem eldöntött tény - írja Münchau.
    

Az újságíró arra is kitér, hogy egy ponton a hitelezők is rájöhetnek, hogy nekik is érdekükben áll a görög adósságteher mérséklése, Berlin és Párizs 160 milliárd euróra vethet keresztet, ha Görögország nem fizeti tovább állami hiteleit.
    

"Angela Merkel és Francois Hollande a világ legnagyobb pénzügyi bukásával írnák be nevüket a történelemkönyvekbe" - állítja a lap szerzője, hozzátéve, hogy mindenkinek hasznos lenne, ha tárgyalások kezdődnének az adósságkönnyítésről, mert úgy Athénnak a kisebb teher elviseléséhez mérsékeltebb, elviselhetőbb kiigazítást kellene végrehajtania, a hitelezők pedig legalább valamennyit visszakaphatnának a pénzükből, amely más esetben teljes egészében odavész. (MTI)