Görög adósság - a szükséges méretű csőd összeegyeztethetetlen lenne az eurótagsággal
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak szerdán ismertetett forgatókönyv-csokra szerint a legvalószínűbb, Görögország szempontjából a legelőnyösebb, ugyanakkor a hitelezők számára a legnagyobb kárt okozó megoldás egy olyan csődkonstrukció lenne, amely legalább részben érintené az euróövezeti stabilitási alappal (EFSF) szembeni 140 milliárd eurós görög adósságkötelezettséget, a görög államadósság-tömeg messze legnagyobb egyedi elemét is.
Ez az adósság a 2012-ben indult második görög pénzügyi segélyprogram során keletkezett. Ha ezt az EFSF-adóssághányadot teljes mértékben leírnák, azzal Görögország államadósság-rátája a hazai össztermék (GDP) 100 százalékának környékére - vagyis jóval más, jelentősen eladósodott euróövezeti gazdaság, például Olaszország, Portugália vagy Írország szuverén adósságrátái alá - csökkenne.
Az EFSF-adósságra kihirdetett görög törlesztési csőd végső soron teljes egészében az ESFS garanciavállaló euróövezeti országait terhelné, de a kár nem jelentkezne szükségszerűen azonnal. Feltéve, hogy az EFSF a görög szuverén csőd után megőrzi tőkepiaci hozzáférését - ami indokolt lenne, tekintettel éppen arra, hogy a rendszer garanciavállalói az euróövezet leghitelképesebb gazdaságai -, a garanciákat egészen 2022-ig, az első törlesztési részletek esedékessé válásáig nem kellene lehívni - hangsúlyozzák szerdai tanulmányukban a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint azonban a veszteség végül mindenképpen a többi eurógazdaság adófizetőt terhelné, függetlenül az esedékesség időpontjától, és ez minden bizonnyal jelentős felzúdulást keltene a görög segélyeket egyébként is zömmel erőteljesen ellenző választók körében. Még egy kisebb költség is rendkívüli politikai károkkal járna, így az euróövezeti kormányok várhatóan szembeszállnának a lehetséges minimumot bármilyen mértékben meghaladó görög EFSF-tartozásleírással.
Ennek alapján ha Görögország törlesztési csődöt hirdet az EFSF-adósságra, az nagy valószínűséggel a görög euróövezeti tagság végét is jelentené - vélekedtek szerdai tanulmányukban a Capital Economics londoni közgazdászai. Más nagy londoni házak megítélése szerint ennek a fejleménynek az esélye immár a kétharmadhoz közelít.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői modellszámításokra épített előrejelzési forgatókönyveikben 35 százalékos esélyt adtak arra, hogy a görög hatóságok valamilyen formájú tőkekorlátozást alkalmaznak a tőkekiáramlás megfékezésére. A ház szerint egy ilyen lépés már önmagában gyakorlatilag azt jelentené, hogy Görögország a továbbiakban nem lenne teljes jogú tagja az euróövezetnek.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint tőkekorlátozások nélkül is 25 százalékos az esélye a Grexitnek, vagyis annak, hogy Görögország ténylegesen távozik az euróövezetből, tőkekorlátozások esetén azonban ez a kockázat 12-18 havi távlatban 60 százalékra növekszik.
A ház szerint Görögországnak most már nem elsősorban arra a 7,2 milliárd eurós folyósítási részletre van szüksége, amely a jelenlegi segélyprogram keretében illetné meg - ha sikerülne megegyezni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a többi hivatalos nemzetközi hitelezővel a további reformlépésekről -, hanem egy teljes körű, újabb pénzügyi segélycsomagra. A Morgan Stanley elemzőinek számításai szerint ha Görögország hozzá is jutna a 7,2 milliárd eurós összeghez, az még arra sem lenne elég, hogy a mostantól augusztus végéig felmerülő finanszírozási igényeket fedezze. (MTI)
