Hatalmasat kaszálnak a futballklubok a közvetítési jogdíjakból
Az európai futballpiac értéke a 2013/2014-es szezonban – elsősorban az öt legnagyobb európai bajnokság, a Premier League, a Bundesliga, a La Liga, a Ligue 1 és a Serie A bevételnövekedésének köszönhetően – a 20 milliárd eurót is meghaladta, aminek közel 20%-át a húsz legnagyobb angol klub tette ki. A 2013/2014-es idényben az öt topliga mindegyike már harmadik éve döntött folyamatosan rekordot a bevételeket tekintve, ami azt mutatja, hogy a csúcsfoci továbbra is kiemelt jelentőséggel bír a tévétársaságok számára.
A jegyeladásból származó bevételek 4%-kal emelkedtek a 2013/2014-es idényben, ezek összege az öt európai topligát tekintve összesen 1,9 milliárd euró volt.
A 2006/2007-es idény óta most először volt példa arra, hogy az öt legnagyobb európai bajnokság egyikében sem volt 70% felett a bérek és a bevételek aránya: az összesített bér/bevétel arány 59%-ra esett vissza, ez pedig a legalacsonyabb érték az 1999/2000-es szezon óta. A klubok az UEFA pénzügyi fair play-re vonatkozó szabályozásának és a szigorúbb költséggazdálkodásnak köszönhetően egyre inkább újragondolják, hogy miként használják fel a pótlólagos bevételeiket, hiszen az utóbbi időben kevesebbet fordítanak közvetlenül béremelésre: az elmúlt két idényben az öt európai topligát tekintve a bevételnövekedésnek csupán 31%-át költötték el bérekre, míg a két megelőző szezonban ez az arány 61% volt.
A 2013/2014-es szezonban tovább szélesedett a szakadék az öt topliga és a többi jelentősebb európai bajnokság között. Több bajnokság (így például a holland, a belga és a dán) is hosszú távú szerződéseket kötött a közvetítési jogokra vonatkozóan, melyek célja a bajnokságok színvonalának emelése, valamint a klubok pénzügyi stabilitásának javítása.
A Premier League a 2013/2014-es szezonban elért 29%-os (735 millió fontnak megfelelő) bevételnövekedésének köszönhetően az eddiginél is nagyobb különbséggel vezeti a világ legtöbb bevételt hozó bajnokságainak rangsorát, az összbevétele ugyanis már a 3,3 milliárd fontot is meghaladta. A közvetítési jogdíjakból származó bevétel 48%-kal, mintegy 569 millió fonttal emelkedett. Az új hazai és nemzetközi közvetítési szerződések a teljes bevételnövekedés több mint háromnegyedét tették ki.
A 2013/2014-es idényben még az a Premier League-klub is, amely a legkisebb szeletet kapta a hazai közvetítési jogdíjakból származó pénzekből, akkora bevételre tett szert ebből a forrásból, hogy a többi európai bajnokságból csak öt klub tudta megelőzni. Azok után, hogy számos nagy angol egyesület nemrégiben jelentette be új partnerszerződéseit, a Deloitte arra számít, hogy a Premier League a kereskedelmi bevételeket tekintve is le fogja hagyni a Bundesligát, és ezáltal a 2014/2015-ös szezontól kezdve mindhárom főbb bevételtípus tekintetében világelső lesz.
A Premier League 614 millió eurós működési eredménye majdnem háromszorosa volt a Bundesliga által a 2012/2013-as idényben felállított rekordnak (a 20-ból 19 klub működött nyereségesen), a Premier League-ben szereplő egyesületek összesített működési haszonkulcsa pedig 19%-ra emelkedett. A Premier League-en kívül ismét a Bundesliga volt az egyetlen olyan topliga, amely nyereséget produkált, bár ez a profit 5%-kal (14 millió euróval) visszaesett, de még így is elérte a 250 millió eurót.
2013/2014-ben is az angol Football League Championship volt a legnagyobb bevételt elérő másodosztályú bajnokság a világon (összesen 588 millió eurós bevétellel).
A Bundesliga zsinórban nyolcadik éve tudta növelni összbevételét – amely 13%-kal, értékben pedig 257 millió euróval nőtt, így már a 2,3 milliárd eurót is meghaladja –, és ennek köszönhetően megszilárdította pozícióját mint Európa második legtöbb bevételt hozó bajnoksága. A Bundesliga első és második osztályát összevontan vizsgálva az új közvetítési jogdíjakon több mint 50%-kal többet kerestek az egyesületek, mint az előző szerződések alapján, ám a Bundesliga 1 közvetítési jogainak értéke még így is a legalacsonyabb az öt topliga között.
A nézőszámok enyhe emelkedésének eredménye, hogy az összes európai bajnokság közül a Bundesliga meccseit látták a legtöbben a helyszínen, meccsenként átlagosan valamivel több, mint 42.600-an, bő 90%-os stadion-kihasználtság mellett. Ez azonban elmaradt a Premier League stadionjainak 96%-os kihasználtságától, köszönhetően az angol viszonylatban rekordnak számító, 36.691-es átlagnézőszámnak.
A La Liga klubjai a 2013/2014-es idényben összesítve 3%-kal (65 millió euróval) tudták növelni bevételüket. Ez a bővülés azonban teljes egészében a két madridi egyesületnek, a Real Madridnak és az Atlético Madridnak tudható be, míg a többi 18 klub összbevétele az előző évhez viszonyítva csökkent.
A spanyol élvonal pénzügyi viszonyait továbbra is jelentősen torzítja, hogy a közvetítési jogokat egyedileg értékesítik az egyesületek. 2015 májusában azonban a spanyol sportminisztérium királyi rendelet útján határozott arról, hogy a 2016/2017-es szezontól kezdve kollektív módon kell értékesíteni a spanyol bajnoksággal kapcsolatos közvetítési jogokat, abban a reményben, hogy ez a lépés vonzóbb és átláthatóbb feltételeket fog teremteni a közvetítések iránt érdeklődő médiumok számára.
A Serie A klubjainak összesített bevétele 1,7 milliárd euróra nőtt a 2013/2014-es idényben, ez pedig minimális, 1%-os (22 millió eurós) emelkedésnek felel meg; ez a szám viszont nem érzékelteti kellően, hogy milyen jelentős változások voltak néhány illusztris olasz klub pénzügyi teljesítményében, amelyet egyébként az európai kupaszereplésük is jelentősen befolyásolt.
Ez is alátámasztja azt, hogy az olasz foci nagyban hagyatkozik a közvetítési jogdíjakra, hiszen az összesített bevétel 59%-át ez a bevételtípus adta, ilyen magas arányt pedig egyetlen bevételi forrás sem képviselt sehol máshol az öt európai topligában.
A Ligue 1 csapatainak összesített bevétele a 2013/2014-es idényben mintegy 1,5 milliárd euróra emelkedett, ami 201 millió eurós (15%-os) növekedést jelent; ennek jelentős részét a Paris Saint-Germain adta a maga 75 millió eurós növekedésével. A Ligue 1 átlagnézőszáma a 2008/2009-es szezon óta nem volt ilyen magas (a bajnoki mérkőzéseken több mint 21.000), köszönhetően annak, hogy a 2016-os Európa-bajnoksághoz kapcsolódó stadionfejlesztési projekt keretében több egyesület létesítménye is megújult. Ennek ellenére a jegyeladásokból származó bevétel (144 millió euró) csupán 5 millió euróval (4%-kal) haladta meg az előző évit, és ennek 44%-a is a PSG-nek tudható be.
