Hiteles nemzeti kitörési stratégiákat akar a G20
Megállapították: intézkedéseikkel sikerült elérniük, hogy a világgazdaság a vártnál gyorsabban lábal ki a válságból, de óvakodnak a túlzott bizalomtól, minthogy Görögország adósságválsága felhívja a figyelmet az országok egyre rosszabb állapotú állami költségvetésére. Ezeket tartalmazza a világ gazdaságilag legerősebb országai pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek a tanácskozás végén kiadott közös közleménye.
A fenntartható növekedés célját tavaly szeptemberi pittsburgh-i tanácskozásán tűzte ki maga elé a 20 fejlett és feltörekvő ország. Mint most megállapították, egyes országokat még rá kell venni arra, hogy gazdaságélénkítő politikát folytassanak, de minden országnak sajátosságaira szabva, magának kell kialakítania rendkívüli gazdaságtámogató tervét, azt is figyelembe véve, hogy az milyen hatással lesz a többi országra. Közben már arra is gondolniuk kell, hogy hogyan kezeljék a gazdaságélénkítő terv miatt veszélyesen nagyra duzzadó államháztartási hiányt - jegyezték meg.
Nem tudtak azonban megállapodni a bankok megadóztatásáról, amint ez várható volt. Mindazonáltal kérték a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), hogy folytassa az ezzel kapcsolatos munkáját. "A pénzintézetek minden országban viseljék az állam rendkívüli beavatkozásának terhét, törekedjenek a túlzott kockázatvállalás problémájának megoldására, és járuljanak hozzá az igazságos verseny kialakításához" - olvasható a záró közleményben. Megkerülték azt a kényes kérdést is, hogy Kínának hagynia kell-e gyorsabban erősödni a jüant, hogy visszafogja az ország exportvezérelt növekedését.
A miniszterek és a jegybankelnökök nem beszéltek valutaárfolyamokról. Éppen a washingtoni tanácskozás napján jelentette be Görögország, hogy lehívja az első részletét az IMF és az Európai Unió által folyósítandó segélycsomagnak, de a G20-ak közleményükben nem utaltak erre. A hétvégén lesz az IMF és a Világbank tavaszi közgyűlése, amelyet a G20-as, valamint a csütörtöki G7-es tanácskozás vezetett fel. (MTI)
