Hogy meddig folytatódik a kamatcsökkentés? Még az MNB se tudja!

"Nem tudjuk megmondani, meddig tudjuk folytatni a kamatcsökkentést" - húzta alá Karvalits Ferenc. Az alelnök kiemelte: az inflációs és a reálgazdasági folyamatok egyértelműen alacsonyabb kamatszintet indokolnának. A globális kockázatvállalási hajlandóság és Közép-Kelet-Európa kockázati megítélésének javulása az elmúlt időszakban már tartósnak bizonyult.

A globális befektetői környezet és az ország kockázati megítélése azonban továbbra is meglehetősen törékeny, nehezen jelezhető előre, ezért hónapról hónapra dönt a monetáris tanács arról, lehet-e folytatni a kamatmérséklést. Az MNB alelnöke a tanácskozáson kifejtette: Magyarország és az egész régió olyan gazdasági stratégiát alakított ki az unión belüli gyors reálkonvergencia reményében, amely később komoly egyensúlytalanságot okozott.

Karvalits Ferenc szerint a válság előtti időszakban a háztartások devizában történő eladósodása a reálkonvergencia alapján reálisnak tűnhetett, Magyarországon nem volt például a bulgáriaihoz hasonló ingatlan-boom, ám a hektikus árfolyammozgás lehetőségére csak kevesen készültek fel. Ezért döntött a jegybank a közelmúltban, hogy megpróbálja szabályozni ezt a kockázatot - magyarázta az alelnök.

Karvalits Ferenc szerint a jelen piaci helyzetben nincs komoly hatása az MNB által javasolt hitel-plafonnak, mivel mind a hitelkereslet, mind a banki hitelkínálat jelentősen szűkült, a jegybank mostani javaslatának bevezetése nem okoz közvetlen gondot a bankpiacon. A jegybank a javasolt intézkedést a pénzpiacnak szánt üzenetnek tartja, amelyben jelzik: az árfolyamkockázatot nem engedik eszkalálódni.

Az igazi kérdés az, hogy sikerül-e a költségvetésnek fenntartható pályára állnia, a fiskális szigor folytatódik-e hosszabb távon. Ekkor az MNB le fogja tudni szorítani az inflációt, árstabilizáció lesz, esni fognak a kamatok, s így reális alternatívává válik majd forintban történő finanszírozás - emelte ki az alelnök. Karvalits Ferenc emlékeztetett rá, hogy a válság után szerte a világban megnő a jegybankok szerepe, felelőssége a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosításában. Az alelnök szerint erre Magyarországon is szükség van, ki kell alakítani ehhez a megfelelő eszköztárat és együttműködést a PSZÁF-fel és a Pénzügyminisztériummal.

Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke egy erős és független pénzügyi felügyelet mellett érvelt a szakmai fórumon. Aláhúzta: a bírálatok ellenére úgy látja, a felügyelet tevékenysége során nem okoz konfliktust az, hogy a hatóság egyszerre lát el prudenciális, azaz intézményfelügyeleti és fogyasztóvédelmi szerepet. Rámutatott: a háztartások devizakitettségének növekedése esetében először a fogyasztóvédelmi probléma létezett, utána derült ki, hogy az árfolyamváltozások miatt a problémás hitelek arányának emelkedése már az egész bankrendszerben makroszinten is gondokat idézett elő.

A PSZÁF elnöke az adminisztratív szabályok, limitek példájaként említette a deviza-hitelezésre adott MNB javaslatot. Az elnök szerint lehetne egy olyan típusú jogszabályt hozni, amikor az lesz a cél, hogy ha egy szintet meghaladnak a hitelezésben a pénzintézetek, abban az esetben számottevően megnő a tőkekövetelmény – innen költség-kérdéssé válik a limit feletti hitelezést, amely piaci alapú kényszer volna.

Farkas Ádám kiemelte: a felügyeletek ezt a megoldást szokták támogatni, és csak ennek kimerülése esetén tartják megoldásnak az adminisztratív limiteket. Van lehetőség az önszabályozásra is - mondta. Farkas Ádám szerint a banki magatartási kódex a teljes önszabályzás és a törvényi szabályozás között helyezkedik el. A kódex kialakítása óta benyújtott törvények között most van egy uniós irányelv átvételéről szóló törvényjavaslat, amely lényegében a kódexben lévőkhöz hasonló előírásokat tartalmaz. Kérdésre válaszolva az MNB alelnöke elmondta: a hazai bankszektor tulajdonosai kitartottak a magyarországi leányaik mellett, nemcsak a lejáró - zömmel rövid futamidejű – tulajdonosi forrásokat újították meg 2008 októbere és 2009 májusa között, hanem több forrás is jött be az országba.

Karvalits Ferenc rámutatott: középtávon ez a mostani finanszírozási helyzet változni fog, hosszabb távú források érkeznek majd az országba. Szintén kérdésre válaszolva beszámolt arról, hogy az MNB stressz-tesztje azt mutatja, a bankrendszer kezelni fogja tudni a rossz hiteleket, és egy, a mostaninál jóval kedvezőtlenebb gazdasági környezetben sem lenne szükség jelentősen több céltartalékra.