Hogyan segítsük a nők munkába állását?
Ezt nevezte fő feladatának keddi bemutatkozó sajtótájékoztatóján Szalai Piroska miniszteri biztos, aki április elsejétől fél évig dolgozik a minisztériumban a nők munkaerő-piaci helyzetének javításán. Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára úgy fogalmazott: a miniszteri biztosi poszt létrehozása évtizedes elmaradást pótol, a nők munkaerő-piaci helyzetének javítása nem kis feladat. Szalai Piroska kiemelte: első és legfontosabb feladata a fél év alatt a nők munkaerő-piaci részvételének növelését gátló tényezők konkrét megfogalmazása, illetve ezek felszámolására intézkedések, programok elindítása.
A foglalkoztatáspolitikai államtitkár kifejtette, hogy Magyarországon a 40 év feletti nők foglalkoztatási rátája kedvezőbb mint az ennél fiatalabbaké, míg a 20-49 éves, és a kisgyermeket nem nevelő nők foglalkoztatási rátája között több mint 33 százalékpontos különbség van. Czomba Sándor emlékeztetett arra, hogy a tárca több intézkedéssel is igyekszik segíteni a nők foglalkoztatását. Nemrégiben hirdették meg a munkahelyi családi napközik létrehozására vonatkozó pályázatukat, a Start Bónusz kártya pedig a GYES-ről, GYED-ről visszatérő édesanyák elhelyezkedését segíti, emellett az Új Széchenyi Terv keretében járulékkedvezményt kapnak a munkáltatók a nők részmunkaidős foglalkoztatásának elősegítésére - ismertette az államtitkár.
Szalai Piroska elmondta: fél év alatt nem lesznek "statisztikai ugrások" a női foglalkoztatásában, feladata inkább arról szól, hogy két éven belül, vagy még hosszabb távon Magyarországon a nők foglalkoztatási rátája ne legyen az egyik legrosszabb az Európai Unióban (EU). Az adatokat ismertetve kiemelte, hogy Magyarországon jelenleg a munkaképes korú női lakosság 51 százaléka dolgozik, ezen belül 47 teljes, 4 százalék pedig részmunkaidőben, míg az EU-ban 58 százalék dolgozik, ebből teljes munkaidőben 40, 18 százalék részmunkaidőben. Szalai Piroska szerint célszerű fenntartania Magyarországnak a teljes munkaidős előnyt az EU-hoz képest, és megnézni, hogy hogyan lehetne még több nőt bevonni a foglalkoztatásba.
A legtöbb, nem foglalkoztatott nő részben munkanélküli, részben inaktív. A miniszteri biztos úgy véli, hogy főleg az utóbbi csoportból nehéz visszahozni a foglalkoztatás világába a nőket; ez sok munkát, kitartást, és hosszú projekteket kíván. Feladatairól részletesebben szólva elmondta: bővíteni kell a gyermekfelügyelet, gyermekellátás rendszerét, csökkenteni kell a munkaerő-piaci diszkriminációt, meg kell vizsgálni a különböző fogalkoztatáspolitikai koncepciókat, valamint azt, hogy a felnőttképzés, és az élethosszig tartó tanulás hogyan tud hozzájárulni a nők foglalkoztatásának növeléséhez.
Kérdésre válaszolva Czomba Sándor elmondta: a fél év leteltével a miniszter dönt a miniszteri biztos megbízatásának esetleges meghosszabbításáról. Szalai Piroska elmondta: kétfős titkársága lesz, az érdemi munkában pedig - mint ahogyan már sokan jelezték is - az egyetemi és tudományos, valamint a civil életből is vár együttműködőket. Kiemelte, hogy minden olyan, érdemi munkára és kutatásra szeretne támaszkodni, amely eddig a női foglalkoztatás bővítését elősegítendő született. Szólt arról is, hogy elsősorban "gazdasági szemüvegen keresztül" nézik ezt a foglalkoztatási problémát, a szociális és jogi területeken az illetékes államtitkárságot végzik a munkát.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint 2011. decembere és 2012. februárja között a 15-74 éves korosztályban több mint 224 ezer munkanélküli nőt tartottak nyilván, ez 2008 eleje óta a legmagasabb adat, és csaknem 12 ezres növekedés az előző év azonos időszakához képest. A nők munkanélküliségi rátája ugyancsak negatív rekordot döntött a télen: 2008 eleje óta a legmagasabb értékre, 11,3 százalékra nőtt a megelőző évi 10,9 százalékról. (MTI)
